Kedves Húgom!

Kérlek, ne vedd rossz néven, hogy egy kissé megkéstem a levélírással, de ebben nem lustaságom, hanem egyéb elfoglaltságaim akadályoztak meg. Annál jobban örülök viszont, hogy az Általad összegyűjtött kérdések eljutottak hozzám és nagyon remélem, hogy az azokra adott válaszaim hasznosnak bizonyultak.

Most pihen a kert és gondozójának is jólesik az átmeneti tétlenség, ami időt ad arra, hogy összefoglalja a mögöttünk levő — küzdelmes, de végül mégis csak eredményesnek mondható — esztendő tapasztalatait. Velem együtt a legtöbb kertész máris készül a tavaszra; árjegyzékeket forgatunk, listát készítünk a beszerzendő növényvédő szerekről, trágyafélékről, vetőmagokról, eszközökről, alkatrészekről. Tervezgetjük, hogy miként fogjuk hatékonyabban beosztani az időnket, hogy a munka mellett több időnk maradjon tavasztól őszig is az olvasásra, a tévénézésre, a pihenésre és a sportolásra. Mert sokszor mondjuk és hisszük is, hogy nem az ember van a kertért, hanem

a kert van az emberért!

És ezt az elvet — még a gazdaságosság és a hasznosság figyelembevételével se — szabadna feladni.