Nem kell ide se névtábla, se címjegyzék, nem kell bogarászni ajtószámot, elég menni az orrunk után, és nem téveszthetjük el az ajtót: itt lakik Komlósi Ildikó világhírű opera-énekesnő. Igaz, hol kakaós csiga illata szüremlik ki csábítóan a konyhából, hol almás pitéé, vagy jelen esetben diós kalácsé, van benne valami jellegzetes egyéni aroma. Ahogyan szerepeiben, előadásaiban is mindig van valami varázslatos, össze nem téveszthető személyesség.
Nagy, meg nem is olyan nagy művészek a legtöbb esetben kerek perec elzárkóznak attól a kéréstől, hogy be lehetne-e mutatni az otthonukat, mondván, hogy ez már magánszféra, és ebben van is sok igazság. Te viszont az első szóra lelkesen beleegyeztél, majd bájos elnézéssel figyelted, hogy stábunk miként is dúlja fel helyiségről helyiségre békés otthonodat. Ez nálad természetes viselkedési mód?
Hogyne lenne az! Akit érdekel az életem és nyitottsággal közeledik, azt persze hogy szívesen látom, és azoknak, akik megtisztelnek azzal, hogy érdeklődnek személyem iránt, azoknak szívesen megmutatom. Íme, itt élek, itt érzem jól magamat! Csaknem egy évtizede dolgozom azon, hogy ilyenné tegyem. Még az előtérben vannak kisebb alakítanivalók, azt hagytam utoljára, mert erős indíttatást érzek olykor, hogy mindent fordítva csináljak, mint az elvárható lenne…
…ahogyan előbb lettél világhírű, előbb csináltál hatalmas nemzetközi karriert, és utána fedeztek csak fel itthon is, hogy „Jé, egy ilyen sztárunk is van?!”.
Úgy látszik, ez nekem így adatott, és én ezzel nagyon boldog és elégedett vagyok. A lényeg az, hogy ez megadatott, hogy lehetőségem lett arra, hogy idehaza is itthon legyek, hogy komoly feladataim legyenek, hogy az utcán sétálva
kedvesen rám mosolyogjanak az emberek.
…
Az interjú folytatását és további mesés fotókat a művésznő otthonáról a Nők Lapja Enteriőr 2016-os őszi számában találjátok.
Szöveg: Szegő András
Fotó: Barbay Csaba
