„Egy jó élmény kevés ahhoz, hogy változzon az ember, de a különleges, traumatikus helyzetekben kihozhatja magából a rejtett képességeit” ‒ vallja a művésznő, aki a színészet mellett a mesék, illetve a meseterápia birodalmában teljesedett ki.
1994 tavasza: A néma pánik
Amikor jelentkeztem a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ártatlan, tiszta szívű kislány voltam erős komikai vénával. A harmadik forduló akkor még egyhetes bentlétet jelentett, reggeltől estig követték egymást az órák, mintha már oda járnánk, közben végig figyeltek minket. A stressztől annyira bepánikoltam, hogy elment a hangom, egy füzettel rohangáltam, abba írtam az ötleteimet. De megérezhették bennem az erős elszántságot, mert felvettek.
Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak
500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Ízelítő a cikk tartalmából
Még 6 nap és 6 fontos pillanat a cikk folytatásában!