Zolika megkapaszkodik a kerítés rácsában, és bámul befelé. Be akar menni. A kapu zárva van, a játszóteret még nem nyitották meg a nagyközönségnek, a hirdetőtábla szerint gyereknapra lesz kész.
Zolika megkérdezi, mikor van a gyereknap.
– Valamikor nyáron, feleli az anyukája.
– És az soká lesz?
– Soká. Még néhány hónap.
Zolika nem tudja, az pontosan mennyi idő. Titokban arra számít, hogy este, ha hazafelé jönnek, már nyitva lesz a kapu. Soha nem lehet tudni, mit jelent valójában, amikor a felnőttek azt mondják, hogy várj egy kicsit, beugrom ide egy percre vagy, hogy ezer éve nem láttak valakit. Lehet, hogy a gyereknap is ilyen: hipp-hopp, eljön, ahogy mennek előre lassan az óra mutatói.
Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak
500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Ízelítő a cikk tartalmából
Vajon hogyan végződik a történet?
