A méhek kb. 30 millió éve vannak a Földön, az ember 10 ezer évvel ezelőtt háziasította őket. Túléltek több jégkorszakot és globális klímaváltozást – végül az emberi tevékenység kellett hozzá, hogy ma arról beszélünk, hogy a rovart a kihalás fenyegeti. Leginkább csak bizakodhatunk benne, hogy bennünket is átvészelnek, hiszen sokkal több függ tőlük, mint gondolnánk.
Biztosan hallottad már a mondást (amelyet sokan Albert Einsteinhez kötnek), miszerint „ha a méhek eltűnnének a Föld felszínéről, az emberiségnek csak négy éve maradna hátra”. A jóslat eredete ugyan bizonytalan, és nem is feltétlenül igaz, hiszen a méztermelő méhek a beporzásnak kb. 50%-át végzik, de
a méhek eltűnésének biztosan sok kellemetlen velejárója lenne.
A méhek az ember talán legfontosabb haszonállatai, és természetesen nem azért van rájuk szükség, mert szeretjük a mézet, hanem mert beporzóként óriási szerepük van a biológiai egyensúly fenntartásában a Földön. Persze a méz is remek velejárójuk, hiszen amellett, hogy finom élelmiszer, belsőleg és külsőleg is jó hatással van ránk. Nem véletlenül ez az egyik legrégebbi ismert szépségápoló szer, gondoljunk csak a legendára Kleopátráról és az ő mézes-tejes fürdőjéről.
Ahhoz, hogy a bőr megtartsa rugalmasságát, nedvességre van szüksége. A méz ehhez kiváló összetevő, mert magába szívja, megtartja és megköti a nedvességet, ezáltal feszessé, rugalmassá teszi a bőrt.
A biológiai egyensúly mellett persze eltörpül saját bőrünk szépsége (legalábbis ha a nagy képet nézzük), így különösen aggasztó, hogy már jó néhány éve hallani rejtélyes méhkolónia-összeomlásokról (Colony Collapse Disorder, CCD): vannak területek, ahol a populáció 90 százaléka szó szerint eltűnt. A magyar szaknyelven elnéptelenedés szindrómának nevezik azt, amikor méhcsaládok tízezrei váltak köddé. Ha azt gondolod, ez nem olyan nagy szám, eláruljuk, hogy egy méhcsalád átlagosan 50 ezer egyedet számlál.
Miért tűnnek el a méhek?
Számtalan okot szoktak felsorakoztatni. Oka lehet például a hideg tél, amelyet nem képesek túlélni, a mobiltelefonok elektromágneses sugárzása, illetve az, hogy a méhek a beltenyésztés következtében immungyengék lesznek.
Sok írható a rovarirtószerek szakszerűtlen használatának számlájára is, de a génmódosított növények is határozottan problémásak, és a kimerítő munkából eredő stressz is a pusztulásukhoz vezet. Míg egy méhcsalád újabban 100 kilogramm mézet is termel egy szezonban, két évtizeddel ezelőtt 20-40 kiló már már nagyon soknak számított.
Jó hír, hogy a tavalyi évben hazánkban kisebb volt a méhpusztulás, mint az azt megelőző években, de a probléma továbbra is megoldásra vár. Gál Attila méhész szerint a pusztulás egyik oka a növényvédő szerek használatában keresendő, a másik fő probléma pedig az ázsiai méhatka, ami ugyancsak nagyon sok kárt tud okozni a méhészetekben. Ez az állat a méhek testén élősködik, közben vírusokat terjeszt, emiatt pedig a kolóniák legyengülnek, az egyedek elhullanak.
Tehetünk mi is a méhekért?
Április 19-én jött a hír a Magyar Természetvédők Szövetségétől, hogy összegyűlt a Mentsük meg a méheket és a gazdákat! európai kezdeményezéshez szükséges 15 750 magyar aláírás. Ezzel Magyarország lett a hatodik EU-tagállam, amely teljesítette az európai polgári kezdeményezésekre vonatkozó feltételeket.
A civil szervezetek a kampányt e mérföldkő elérését követően is folytatják, hogy sikerüljön teljesíteni az uniós szinten megkövetelt egymillió aláírást. Az európai polgári kezdeményezés célja, hogy az Európai Unió támogasson egy olyan mezőgazdasági modellt, amely lehetővé teszi a gazdák és a természet számára, hogy harmóniában éljenek.
A kezdeményezés tehát nagyon is időszerű. A petícióval azt szeretnék elérni, hogy az Európai Bizottság a tagországoknak, és az Európai Parlamentnek javasolja a szintetikus növényvédők kivonását a mezőgazdaságából 2035-ig. A közös agrárpolitikáról szóló egyeztetések még nem zárultak le, ezért különösen fontos, hogy az EU polgárai nyomást gyakoroljanak a politikusokra.
A Magyar Természetvédők Szövetségének közleménye szerint a beporzókat a közvetlen környezetében is segítheti mindenki, akár körültekintő kertgondozással, akár környezetkímélő termékek vásárlásával. Amint azt Gál Attila is említette, a növényvédő szerek a méhek pusztulásának fő okozói. De valóban tehetünk az ügyért, ha saját kertünket körültekintően gondozzuk?
„A semminél persze az is több – mondja a szakember – de igazából a gazdák tehetnének ez ellen a legtöbbet, de nekik az az érdekük, hogy minél több termés legyen, ezért továbbra is használják ezeket a szereket.
Jelenleg még nem tart ott a méhállomány Magyarországon, hogy nagy hiány lenne a megporzásból. És amíg ezt nem érjük el, sajnos nem várható tőlük nagyobb figyelem.”
Egy fokkal kézzelfoghatóbb segítség, ha csatlakozunk egy örökbefogadó klubhoz. Gál Attila méhészetében ennek díja egy méhészeti szezonra 8000 Ft. Ez jelképesen 8000 méhet jelent, és minden 7. örökbefogadás után egy teljes méhcsaládot tudnak kihelyezni kaptárral együtt. Az örökbefogadók természetesen mézet és egyéb ajándékokat is kapnak.
Honnan tudhatod, hogy hamisított mézet veszel?
Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy miért vennénk meg a drága termelői mézet, amikor olcsón is lehet mézet vásárolni? Ennek valójában egyetlen oka van, mégpedig az, hogy ha tényleg mézet szeretnénk venni, nincs más választásunk.
Többféleképpen is lehet mézet hamisítani: van, amikor a méz érlelésének felgyorsításával trükköznek, de arra is van példa, hogy a mézet ugyan méhek állítják elő, de nem nektárból, hanem a kaptárba juttatott cukorszirupból. Az is gyakran előfordul, hogy mézszerű anyagokat kevernek a mézhez, mert ezzel növelhető a tömeg és termelői méz árban lehet eladni. Aztán persze ott a kínai mézként aposztrofált anyag, ami valójában csak egy színezett, esetleg aromákkal ellátott cukorszirup. A termelői méznek egy hátránya van tehát, az ára, de minden más az előnyei közé sorolandó:
a kizárólag ellenőrzött méhlegelőkről származó méz mentes minden adalékanyagtól és vegyszertől,
vitaminokat, ásványi anyagokat, antioxidánsokat tartalmaz, amelyek az emberi szervezet számára jótékony hatással vannak.
Ha termelői mézet vásárolsz, akkor háromszorosan is jól döntesz: egyrészt magyar méhészeket támogatsz, segítesz életben tartani a méheket, és persze saját magadnak is jót teszel, mert a termelőktől származó méz jó minőségű és antibiotikum mentes. Abban, hogy mire kell figyelni mézvásárlásnál, Gál Attila tippjei voltak segítségünkre:
- Olvasd el alaposan el a címkét, ha boltban vásárolsz. A gyártóknak kötelességük feltüntetni, hogy mit, és mekkora arányban tartalmaz a termékük és azt is hogy honnan származik!
Ha származási helyként azt látod: EU és EU-n kívül országok, gyanakodj, hogy nem 100% minőségi mézről van szó.
- A magyar, termelői méz ismertetőjegyei a könnyen beazonosítható termelői mézesüveg és a zárszalag. A szabványüvegen keresd a Magyarország kontúrját hatszögletű méhsejtekkel ábrázoló mintát, melynek közepét egy méhecske és az OMME emblémája díszíti. Ez a két elem garancia arra, hogy az üvegbe kizárólag csak közvetlenül magyar termelőtől származó, Magyarországon termelt minőségi méz kerül.
- Ha már megvetted a méznek gondolt terméket, akkor használd az érzékszerveidet! A hamisított, kivilágosított mézek nem olyan aromásak, illatosak és ízesek, mint a valódi termékek. Sajnos nem minden mézzel teli üvegről tudjuk megállapítani, hogy abban hazai termelői méz, esetleg nem túl jó minőségű ázsiai méz, vagy éppen cukoroldat van-e.
- A kristályosodás baj? Bizony nem! A hamis méz nem, vagy csak a fajtára jellemző tempónál sokkal lassabban kristályosodik. A valódi mézek természetes tulajdonsága a kristályosodás, fajtára jellemző, hogy mikor és milyen tempóban, de valamilyen formában mindig kristályosodnak. Ne aggódjunk emiatt, a minőségéből nem veszít ilyenkor a méz, kb. 40 fokos melegvizes fürdőben pedig visszaoldható a kristályosodás.
Kiemelt kép: Beo Bee méhészet