A zöldséges kert ápolása jótékonyan hat az idegrendszerre, a szívet is óvja, sőt a Föld is hálás lesz érte.

Minden testmozgással sokat teszünk egészségünk és fittségünk megőrzéséért. Ha erősítő gyakorlatokat végzünk, izmot építünk, a jóga pedig fokozza a hajlékonyságunkat, és remekül lehet vele nyújtani. De sejtetted, hogy a kertészkedéssel mindkettőhöz hasonló hatást érhetsz el?

A kert ápolása életkortól függetlenül olyan fizikai tevékenységnek minősül, ami számos egészségügyi előnnyel jár. Plusz jó, ha gyerekekkel együtt termesztünk zöldséget, sokkal nagyobb esély van rá, hogy megeszik a zöldborsót vagy a kelbimbót. A Journal of the Academy of Nutrition and Dietetics folyóiratban megjelent tanulmány szerint,

a kertészkedést aktívan űző gyerekek több gyümölcsöt és zöldséget esznek a mindennapokban.

Sőt, a fogyásban is sokat segíthet a kertészkedés – legalábbis ez derült ki az American Journal of Public Health 2013-ban megjelent kutatásából. A szakemberek lényegesen alacsonyabb testtömeg-indexet mértek azoknál az embereknél, akik rendszeresen foglalatoskodnak a kertben. Gondold csak végig, milyen sok és sokféle mozgással jár a virágföldek cipelése, a talicska tologatása, a vetőmag elszórása, a palántázás, a cserepek átrendezése és persze a fűnyírás sem kevés kalóriát éget. Ezek a mozgásfajták az egész tested úgy átmozgatják, akár egy órás cross training.

A világűrben is hat

Nyugodtan nevezheted „kerti ragyogásnak” is a növényekkel végzett munkát, mivel komoly stresszűző hatása van, illetve pozitívan hat az érzékszervekre – derül ki a NASA-ban végzett kísérletből. És tényleg! Felfedezték ugyanis, hogy azok az űrhajósok, akik valamilyen növényt ápolnak a világűrben, sokkal kevésbé stresszesek és jóval kiegyensúlyozottabbak.

Kapcsolat a természettel

Annak ellenére, hogy ez a foglalatosság nem egy nagy intenzitású kardio edzés, mégis óvja és erősíti a szívet.

 Valójában a kertművelés csökkentheti a szívroham, agyvérzés kockázatát és 30 %-kal meghosszabbíthatja az életkort, derül ki a British Journal of Sports Medicine című tanulmányból.

 „A kertészkedés stressz-csökkentő előnye ott kezdődik, hogy újra kapcsolatba lépünk a természettel – mondja Gwenn Fried, a New York-i Langone Medical Center’s Rusk Rehabilitation vezetője – a metszés, a gyomlálás és az öntözés mind katartikus élményt nyújt. Ez lehet egy egészen apró cserepes növény az asztalon vagy egy óriási veteményes, az eredmény ugyanaz.”

A jótékony kosz

A zöldségeskerted nem csak neked jó, de a Földnek is, a sok kert együtt lassíthatja a globális felmelegedést. A létfontosságú zöldterületek ugyanis csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsájtásának hatását az ökoszisztémára. Ráadásul így kevesebb kész, csomagolt terméket vásárolsz, kevesebb hulladékot termelve.

Gondoltad volna, hogy a kertészkedés közben szerzett kosz a körmöd alatt nem is olyan rossz dolog?

Az Immunotargets and Therapy tanulmánya szerint a talajban található jótékony baktériumok javíthatják az immunrendszert, ezáltal segíthetnek a betegségek leküzdésében.

Motorikus készségek

Az erőteljes fogás nem csak sziklamászáskor jöhet jól. A kéz ereje, rugalmassága és koordinációja elengedhetetlen a mindennapi feladatokhoz, például az üvegek kinyitásához, zöldségpucoláshoz, a csomagok hordozásához és a gyerekek cipeléséhez. A kertészkedés pedig tökéletes módja a finom motorikus készségek és izmok javításának. Már néhány perces gyomlálás után könnyebben gépelsz vagy húzol egyenes vonalat.

Kiemelt kép: Getty Images