Az egyik szobában Bence éppen forgatókönyvet ír, a másikban egy öthetes csecsemő szuszog. Fliegauf Bence filmrendező felesége, Kovalik Natasa az éjjel-nappal munkában lévő teremtő képzelet és a babaillat között valahol félúton beszélt arról, milyen egy művész társának lenni az életben, és hogyan épülnek világok a semmiből egy olyan otthonban, ahol nincsenek szokványos hétköznapok.

Emlékszel az első személyes találkozásodra Bencével?

Igen, ez vicces történet. Sminkesként dolgoztam a Csak a szél című filmjében. Azelőtt nagyrészt beautysminkkel foglalkoztam, az volt a feladatom, hogy szépítsem a klienseket, de nagyon érdekelt ennek a munkának a másik része is, amikor csúfitani, koszolni, sebesíteni kell. A Kiscelli templom kertjében találkoztunk először, ahol lőtt sebet kellett készítenem egy tesztfelvételhez. Mindenféle fecskendők voltak nálam, próbáltam felszívni a művért, de nem nagyon sikerült. Ekkor Bence kivette a kezemből a tűt, és azt mondta, „na, látszik, hogy nem voltál drogos”, majd felszívta a művért. Ez volt az első találkozásunk. Körülbelül tizenkét éve történt, de csak hat évvel később lettünk egy pár.

A nevével már biztos korábban is találkoztál, arra emlékszel?

A Feldmár-filmet láttam először (Van élet a halál előtt? – a szerk.), ami nagyon meghatározó és fontos alkotás volt.

A kisfiadban látod őt?

Már akkor is láttam benne, amikor még csak ultrahangképem volt róla. De most, hogy megszületett, még inkább.

Van olyan pillanata eddigi pályájának, amely egyértelműen a legnagyobb hatással volt rád?

Konkrét pillanatot nem tudok mondani, inkább úgy fogalmaznék, nagyon érdekes az a folyamat, ahogy a fejében létrejön és kiforr egy projekt. Én mellette vagyok, folyamatosan hallgatom őt, és látom, ahogy az ötletei elindulnak és amivé válnak, és lenyűgöz, hogy közben milyen komplex világok alakulnak ki benne. Ez fogott meg legutóbbi filmjében, a Rengeteg – Mindenhol látlak címűben is, illetve az, hogy ezt a projektet úgy csinálta végig, hogy teljesen önerőből kezdett neki. A semmiből tud világokat felépíteni, ez lenyűgöző. (A film mellékszereplője díjat nyert a márciusban online megrendezett Berlinálén – a szerk.)