Mesélek egy Gergely nevű emberről. Arról, hogy volt egy álma. Olyan szép álom, hogy nappal se tudta elfeledni. Addig csűrte, addig csavarta, míg mások is álmodni kezdték az ő álmát. Hogy van-e közük ehhez a gólyáknak? Döntsék el…
Az egész úgy kezdődött, hogy sétáltam a Róka-hegy alatt. S ahogy ballagok lefelé a hegyről, egy kert kapujában ott feszít egy fekete-fehér tollú, piros csőrű, piros lábú gólya. Jé! Megyek tovább. Ott is egy! Fordulok a Hegyalja utcába, egy kerítés tetején ott a gólya! Életnagyságban. Szemben meg a másik! Hirtelenjében vagy hat gólyát számoltam össze. Mindegyik csőrében félreérthetetlen, pólyányi fehér csomag.
Azt hiszik, valami mesébe csöppentem. Ó, nem! Nem mesébe. Egy gólyák varázsolta, megvalósult álom kellős közepébe! Tessék, nézzék meg! Egész csomó képünk van róla!
A fotókat Falus Kriszta lőtte abban vidám a kis kertben, ahová sorra érkeztek a „gólyatulajdonosok”. Két hónapos, három hónapos, nyolc hónapos, öt hónapos leendő urak és kisasszonyok – szülőkkel és testvérekkel megpakolva.
Láttak már csauszínű kisnyulat?
Hogy hova is csöppentünk? Tolnai Gergelyék kertjébe, házába, teraszára, kemencéje köré – ahol minden olyan arányosan kicsi, hogy itt az egy négyzetméterre jutó jókedv hatványozottan óriási szám lenne – ha számolnánk. De nem számolunk, mert nincs miért. Csak a megragadható pillanatokat jegyzi az ember, már amit el tud kapni.
Itt az ötéves Pali. Marcival, az apjával focizik. Vigyázva passzolnak, mert a kert sarkában, az árnyékban Iza alszik a gyerekkocsiban, ami valójában a húgáé, a kétéves Sacié. Iza a négy évével már kinőtte. Ők lennének a házikisasszonyok. Délutáni álmukat alusszák.
A vendégeket ez nem zavarja. Pali kisöccse, Miki az anyukájuk karján alszik, három hónapja érkezett.
Valamivel fiatalabb a nem messze lakó kínai pár kisbabája. Az anyukája, Nie Pengsen most viszi egy fa alá, szoknyát borít magukra, Andi boldogan szopizik alatta. Willy a bátyja komoly óvodás, a családban ő beszél a legjobban magyarul. Apjával a homokozót foglalják el, ahol toronyról toronyra megmutatkozik, hogy a kínai homokvárak pontosan olyanok, mint a magyar homokvárak.