Először is szeretném leszögezni, hogy nincsen semmi bajom sem a gyógyszerekkel, sem azokkal a készítményekkel, amiket (állatkísérlet-mentes) laborokban fejlesztettek ki azért, hogy jobban legyünk, és szebbekké váljunk, viszont az is biztos, hogy mondjuk egy kezdődő nátha esetén hamarabb nyúlok a gyógyfüvekből álló teakeverékhez, mint a gyógyszeres vitrinhez.
Mivel itt a nyár, és világos bőrűként ezzel menetrend szerint megérkezett számomra a napégés időszaka is, bármennyire is kenem magam a magas faktorú naptejjel, felmerült bennem a gondolat, hogy tudom-e valamilyen természetes módon enyhíteni a kellemetlen bőrpírt. (Természetesen az a legbölcsebb, ha mindenképpen elkerüljük, hogy túl sokat tartózkodjunk a napon – hogy miért, és mit tesz bőrünkkel az UV-sugárzás, arról már hosszabban is értekeztünk.) De a baj megtörténhet akkor is, ha figyelünk, ilyenkor pedig nem marad más, mint enyhíteni a kellemetlen érzést.
Kovács Szintia, aroma- és fitoterapeuta, természetgyógyász kérdésemre elmondta, hogy több olyan gyógynövény is létezik, amiket kifejezetten ajánlanak a napégés miatt érzékennyé vált bőrre.
„Fontos azonban, hogy mielőtt elkezdünk használni egy gyógynövényes készítményt, mindig végezzünk bőrpróbát, hogy elkerüljük az esetleges allergiás reakciók kialakulását.”
A szakértő az alábbi gyógynövényeket javasolja, ha már megtörtént a baj, és sikerült barnulás helyett pirulni. Ha van otthon cserepes aloe veránk, akkor a legegyszerűbb, ha levágunk a leveléből egy darabot, és a megpirult bőrfelületre nyomjuk a benne található zselés anyagot.
„Fő hatóanyaga a benne található aloin, ami természetes gyulladáscsökkentő és sejtregeneráló hatással bír, nem jár semmilyen mellékhatással, és közvetlenül alkalmazható a bőrre kenve” – mondja a szakértő. A kamilla virágzata is elterjedt gyógynövény, rengetegen használják a téli hónapokban arra, hogy az eldugult légutakaikat gőzöljék a főzete fölé hajolva, de külsőleg alkalmazva is számos jó tulajdonsággal rendelkezik.
„A kamilla közismerten antibakteriális és gyulladáscsökkentő hatású, ezért enyhe napégés esetén forrázzuk le a virágát, hagyjuk kihűlni a főzetet, majd keverjük a hideg fürdővízhez és merüljünk el benne, de használhatjuk lemosóként is a napégette bőrön” – javasolja a Kovács Szintia.
Közismerten jó sebgyógyító a körömvirág, hiszen hámosít és segíti a bőr újraképződését. „Kihűtött forrázatát, de olajos kivonatát is alkalmazhatjuk a napégés kezelésére. Mivel antibakteriális és antivirális hatása van, így segít megakadályozni a sebes felület elfertőződését.”
A cickafarok már az ókorban is ismert volt gyógyhatása miatt, Hippokratész például aranyérre javasolta a belőle készült ülőfürdő alkalmazását, manapság pedig leginkább görcsoldásra és puffadásra használják a belőle készült teát.
„De nemcsak belsőleg fogyasztható, hanem külsőleg is, mivel nemcsak nyugtató, hanem gyulladáscsökkentő hatású is, ezért kiváló megoldás a kipirosodott bőr kezelésére napozás, de akár borotválkozás után is” – mondja a szakember. Azt azonban ő is hangsúlyozza, hogy csodát ne várjunk a gyógynövényektől:
„Ha valamilyen problémával küzdünk, mindenképp kérjük ki szakértő véleményét, forduljunk orvoshoz vagy bőrgyógyászhoz, főleg ha hosszú távon fennáll, vagy visszatérő a probléma.”
Mint már említettük, minden házi praktikánál fontosabb a megelőzés, ezért használj gyakran újrakenve minél magasabb faktorszámú napvédőt, illetve kerüld a közvetlen napsugárzást, különösen délelőtt 10 és délután 4 óra között.
Irány az ügyelet!
Fordulj azonnal segítségért, ha a kiadós strandolás vagy szabadban töltött órák után szédülsz, hányingered van, fáj a fejed, nyakmerevséget tapasztalsz, esetleg hólyagok keletkeztek a megégett bőrön (ez utóbbit semmiképpen sem szabad piszkálni, nehogy kidurranjon és elfertőzödjön a seb!), illetve akkor is, ha csecsemő vagy kisgyerek égett le.
Kiemelt kép: Getty Images, forrás Nature Mirror