1995 novemberében került adásba Martin Bashir Dianával készített interjúja a BBC brit közszolgálati csatornán, amiben a hercegné korábban soha nem látott őszinteséggel vallott magánéletéről, és elmondása alapján készen állt arra, hogy maga mögött hagyja a Buckingham-palota minden átkát, és újjászülessen. De azok, akik a legjobban ismerték őt, valami sötétebbet láttak a feszült viselkedésében, és az 1997 augusztusában, mindössze 36 évesen bekövetkezett halála utáni két évtizedben úgy kezelték ezt az interjút, mint fordulópontot – egy tragikus véget érő, lefelé tartó spirál kezdetét.

Diana és Károly 1991-ben Torontóba látogatott. A hercegné már akkoriban sem tűnt boldognak (Fotó: Jayne Fincher/Princess Diana Archive/Getty Images)

A Diana hercegnővel készült interjú azért volt hatalmas szenzáció, mert ez volt az első alkalom, hogy egy hivatalban lévő királyi családtag ilyen nyíltan beszélt a királyi családban töltött mindennapjairól – a nézők láthatták, amint a hercegnő Károly herceggel – Vilmos és Harry herceg apjával, a leendő királlyal – kötött házasságáról és mentális egészségéről is beszélt. Az interjút a Panorama című hírműsorban mutatták be, és mára

a brit médiatörténelem egyik leghíresebb interjújává vált, és több mint 20 millióan nézték meg. De nemcsak a BBC számára volt igazán nagy dolog, hanem az újságíró számára is, aki készítette.

Martin Bashirnak korábban nem sok tapasztalata volt riporterként, ezért hatalmas teljesítménynek számított, hogy sikerült leszerveznie az interjút a világ akkori egyik legismertebb emberével. Az interjú sugárzását követően azonban sokan azt állították, hogy nem megfelelő módon szerezték meg a hercegné beleegyezését: Bashir megtévesztette Diana bátyját, Charles Spencer grófot azzal, hogy hamis dokumentumokat mutatott neki, hogy elnyerje a bizalmát, és így mutassa be őt Dianának.

Részlet Martin Bashir Diana hercegnével készült 1995-ös interjújából (Fotó: © Pool Photograph/Corbis/Corbis via Getty Images)

A BBC idén májusban, 27 évvel a kérdéses interjú után végül hivatalosan is bocsánatot kért Diana családjától, de nem az interjú tartalma, hanem annak elkészülésének a körülményei miatt. Hosszú ideig tartó vizsgálat után ugyanis arra jutottak, hogy Martin Bashir és a csatorna akkori vezetősége is hibázott, és nem tartották be az újságírói etikát.

Mit áll a jelentésben?

A bocsánatkérést megelőzte egy új jelentés, és egy alapos vizsgálat, amelyet Lord Dyson volt bíró vezetett. Őt 2020 novemberében nevezte ki a BBC, hogy vizsgálja meg a Diana-interjú körülményeit. A bíró tanulmányozta az akkori dokumentumokat és feljegyzéseket, és a Panorama című műsor készítésében részt vevő személyek széles körével készített interjúkat. A vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a BBC eltussolta a Martin Bashir újságíró által alkalmazott „csalárd” taktikát, amellyel elkészíthette híres interjúját.

Martin Bashir az interjúért megkapta a BAFTA legjobb televíziós beszélgetés díját 1996-ban (Fotó: Fiona Hanson – PA Images/PA Images via Getty Images)

Kiderült, hogy Bashir többek között bankszámlakivonatokat hamisított, hogy úgy tűnjön, mintha a személyzet tagjai azért kaptak volna pénzt, hogy kémkedjenek Diana után és kiszivárogtassák a magánéletére vonatkozó információkat. Vilmos herceg ezzel kapcslatban úgy nyilatkozott, hogy ez a hazugság  félelmet, paranoiát és elszigeteltséget váltott ki az édesanyjában, ami beárnyékolta utolsó éveit.  

A legfurcsább az, hogy Bashir ezen állításai, miszerint Diana után kémkedtek, nem voltak részei a végső interjúnak, és ez volt az oka annak, hogy az 1996-os vizsgálat is eredménytelenül zárult, hiszen a BBC vezetősége úgy vélte, hogy ha az állítások nem voltak a műsor részei, miért hamisította volna meg Bashir a bankszámlakivonatokat? Martin Bashir korábban elismerte, hogy egy akkoriban a BBC-nek dolgozó grafikusművész hamis dokumentumokat készített a számára, hogy ezeket használja fel ahhoz, hogy a hercegné közelébe férkőzzön, és végül nem mutatta meg Dianának, csak a bátyjának, hogy így próbálja meg elnyerni a bizalmát és támogatását az interjúhoz. Bashir közleményben kért bocsánatot a hamis dokumentumok elkészítéséért, és azt mondta, hogy „ostoba dolog volt” tőle, és mélységesen megbánta tettét, de ugyanakkor „mérhetetlenül büszke” az interjúra.

„Szomorú, hogy ez az egyetlen pont háttérbe szorította a hercegné bátor döntését, hogy elmondja a történetét, hogy bátran beszéljen a nehézségekről, amelyekkel szembe kellett néznie, és hogy segítsen felszámolni a mentális egészségügyi problémákat évekkel ezelőtt övező csendet és megbélyegzést”

– nyilatkozta Bashir.

Dyson a jelentésében azt írta, hogy amikor Bashir 1995-ben megszervezte az interjút, „egyértelmű, hogy Diana már nagyon szívesen beszélt a BBC-vel”, tehát nem lett volna szükség semmilyen etikátlan taktikára ahhoz, hogy a riporter meggyőzze a hercegnét az interjú elvállalásáról. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a csatorna „elmaradt a BBC-t jellemző magas szintű integritási és átláthatósági normáktól”. A BBC szerint a jelentés egyértelmű hiányosságokat állapított meg az interjúval kapcsolatban. A csatorna főigazgatója, Tim Davie így nyilatkozott:

„Bár a jelentés szerint Diana walesi hercegnének nagyon tetszett a BBC-nek adott interjú ötlete, egyértelmű, hogy az interjú megszervezésének folyamata messze elmaradt attól, amit a közönség joggal elvárhat. Nagyon sajnáljuk.”

Mit szólt a bocsánatkéréshez a család?

Diana fiai, Vilmos és Harry herceg, valamint Diana bátyja is köszönetüket fejezték ki a vizsgálatért. De míg Spencer egy fénykép megosztásával tisztelgett nővére emléke előtt, Harry pedig fenntartotta, hogy a helyzet és a média egyéb akciói vezettek a hercegnő halálához, Vilmos volt az, aki a legerősebben nyilatkozott magáról az interjúról.

Diana hercegné számára a fiai jelentették a boldogságot. A képen egy 1993-as ausztriai sítúra közben láthatóak, balra Vilmos, jobbra pedig Harry herceg (Fotó: Jayne Fincher/Princess Diana Archive/Getty Images)

„Határozott véleményem, hogy ez a Panorama-műsor nem rendelkezik semmilyen legitimitással, és soha többé nem szabadna adásba kerülnie. Gyakorlatilag egy hamis narratívát hozott létre, amelyet több mint negyed évszázada a BBC és mások a nézettség növelésére használtak” – mondta el a hivatalos nyilatkozatában.

„Leírhatatlan szomorúsággal tölt el a tudat, hogy a BBC mulasztásai jelentősen hozzájárultak a félelméhez, paranoiájához és elszigeteltségéhez, amelyre emlékszem azokból az utolsó évekből, amikor vele voltam.”

A The Mail on Sunday az eset után arról számolt be, hogy Károly herceg is hasonlóan érez. „Időre van szüksége, hogy átgondolja a dolgot, de az az érzésünk, hogy a BBC-nek egyáltalán nem kellene semmilyen felvételt mutatnia az interjúból” – mondta a lapnak egy Károlyhoz közeli forrás. Károly egyik barátja a The Sunnak azt mondta, hogy a BBC bűnbánata miatt a nyilvánosságnak is át kell értékelni az interjút. „Meg kell változtatni azt a narratívát, ami abból az interjúból származik Károlyról” – mondta a barát. „Magánemberként dühös vagyok, hogy ez 27 évig tartott. Az interjú és a vádak hosszú távú károkat okoztak a leendő királynak és családjának”.

Sötétség és fény: az interjú valódi öröksége

Az viszont biztos, hogy már soha nem fogjuk megtudni, hogy amit Diana az interjúban elárult – a bulimiájáról, Károly hűtlenségéről és a kételyeiről – napvilágra került volna-e Bashir kétes taktikája nélkül is.

Most, hogy Károly és Camilla, Cornwall hercegnéje már 16 éve házasok, nyilvánvaló, hogy Diana frappáns megjegyzésének, miszerint „hárman voltunk ebben a házasságban”, tényeken alapult. Az étkezési zavaráról és az első terhessége alatti nehézségeiről szóló néhány leleplezés már korábban kiderült Andrew Morton 1992-es életrajzi könyvéből, a Diana: Her True Story címűből, amelyet Diana titokban rögzített hangfelvételei segítségével írt.

Diana walesi hercegnő és Dodi Fayed (mindketten részben láthatóak a hátsó ülésen), Trevor Rees-Jones testőr (elöl balra) és Henri Paul sofőr a Mercedes-Benz S280-as autóban, nem sokkal a halálos baleset előtt, amelyben Diana, Fayed és Paul életét vesztette Párizsban, 1997. augusztus 31-én.(Fotó: Jacques Langevin/scottbaker-inquests.gov.uk via Getty Images)

Mivel maga az interjú időzítése és súlyossága még inkább megnehezítette a királyi családdal való kapcsolatát, nehéz tagadni annak negatív hatását a hercegnőre, akinek a palotával kapcsolatos legnagyobb félelmeit látszólag megerősítette Bashir hazugsága. A The Telegraph szerint a következő egy évben egyre inkább elidegenedett az őt körülvevő emberektől. Titkára, Patrick Jephson nem vett részt az interjú szervezésében, csak egy héttel korábban értesült róla, és nem sokkal az adásba kerülése után távozott is a pozíciójából. 

Diana hamarosan elbocsátotta hivatalos biztonsági embereit is, mert attól tartott, hogy azok „az ellenséges tábor kémei” – így halála éjszakáján egy kevésbé óvatos magántestőrrel maradt. Williamnek vajon igaza van-e abban, hogy az interjút soha többé nem szabadna leadni? Ez attól is függ, hogy mennyire vagyunk hajlandók elfogadni azt, hogy a ragyogó fényű hercegnőnek voltak sötét démonai is, amikkel nem tudott megküzdeni. A jótékonysági munkája mellett ő is csak gyarló ember volt, aki bár a leendő király felesége volt, mégis olyan hétköznapi problékkal kellett szembenéznie, mint a hűtlenség, csak neki mindezt a rivaldafény kellős közepén állva kellett. Az erős fényben pedig minden apró hiba láthatóvá válik. Az interjú pedig ezeket erősítette fel, de utólag nehéz lenne elképzelni egy olyan beszélgetést, ami akkor is ekkora hatást váltott volna ki, ha például a jószolgálati munkájára is legalább annyi időt szán, mint a magánéleti nehézségeire.

Mindenesetre – még a készítésének elítélendő körülményeit ismerve is – az interjú páratlan betekintést nyújt egy csodálatosan erős nő gondolataiba, aki szembeszállva a világ elvárásaival, végre a saját igazságát szerette volna élni.

(Forrás: bbc.co.uk, vanityfair.com, nytimes.com, youtube.com)

Kiemelt kép: Getty Images