A fizetett szabadságkeret törvényileg előírt és szabályozott, alapvető lehetőség a munkavállalók számára Magyarországon, azonban a felhasználása vállalatonként és egyénenként is eltér. A Profession.hu – korábbi, 2014-ben és 2019-ben végzett kutatásait megismételve – idén júliusban is utánajárt* a nyári szabadságok felhasználásának és az ez idő alatti irodai helyettesítés megoldásának. A júliusi-augusztusi meleg napok a többséget strandra, folyópartra, távoli tengerekhez csábítják, de legalábbis valahova el, messze a város zajától. A válaszadók – az átlagos évi 29 nap szabadságukból – összesen 13 napot terveznek kivenni az idei nyári szezonban. Míg 2014-ben a megkérdezettek csupán 37 százaléka utazott valamerre, 2019-re 60 százalékra, az idei évben pedig 65 százalékra nőtt ez az arány.

Az a bizonyos évi szabadságkeret

Általában év vége felé igazán népszerű a téma, hogy kinek hány nap szabadsága „ragadt bent”, és ezt hogyan tudja, vagy éppen az esetek nagy részében egyszerűen nem tudja felhasználni.

A felmérés szerint tízből hét munkavállaló tudta felhasználni tavaly a teljes szabadságkeretét. Az előző évről megmaradt szabadnapokat idén többen is kiveszik,

de az érintettek közel fele azt válaszolta, hogy erre valószínűleg nem lesz lehetősége már. Előfordul, hogy a munkavállaló nem tudja felhasználni a teljes éves szabadságkeretét december 31-ig, és bár hivatalosan kikéri, pihenésre valójában nem kerül sor. Az ilyen esetek aránya azonban az elmúlt hét év alatt látványosan javuló tendenciát mutat: míg 2014-ben ez az arány 19% és 2019-ben 12% volt, idén a megkérdezettek mindössze 9 százaléka járt így. Összeségében elmondható, hogy a munkavállalók el tudnak menni akár egy hosszabb nyári vakációra is, a szabadnapok egy részének következő évre mozgatásával maximálisan ki tudják használni a rendelkezésre álló keretet.

Helyettesítés? Megoldva!

A pihenésre nagy szükség van, azonban vannak helyzetek, amikor kihívást jelent egy hosszabb nyaralás beiktatása. Tízből hat munkavállaló egyszerűen ki tudja venni a szabadságát, de minden tizedik válaszadó úgy érzi, hogy különböző tényezők akadályozzák ebben. Eközben

az otthon maradó kollégák több mint felének nem jelent számottevő megterhelést közvetlen munkatársuk távolléte:

kisebb fennakadások ellenére alapvetően működik a feladatmegosztás ebben az időben. 7 százalékuknak viszont kihívást jelent, 19 százalékuknál pedig egyáltalán nincs helyettesítés.

Nem, ezt nem nyaralásnak és feltöltődésnek hívják. (Fotó: Getty Images)

A munkahelyi stressztől, bűntudattól sokan nem tudnak kikapcsolódni, és folyamatosan lelkiismeret-furdalás társul a vakációhoz, amiért nem kontrollálják a munkahelyi folyamatokat, történéseket. Pedig hogy

mennyire fontos lenne a szabadság ideje alatt bűntudat nélkül pihenni, feltöltődni, hogy elkerüljük a kiégési, vagyis a burnout szindrómát, arról a nőklapja.hu-n is írtunk már.

A munkavállalók többségét teljes mértékben tehermentesítik a szabadság alatt, így visszatérve a munkahelyre, nem várják őket a felhalmozódott feladatok. Csupán harmaduknak kell pótolnia a távoltöltött időt, és az aktuális teendőik mellett elintézni a nyaralás alatt felgyűlt feladatokat; ezt elkerülendő, 7 százalékuk pihenés közben is igyekszik haladni a munkájával.

Logisztikázni kell a szabadnapok beosztásával

A rendelkezésre álló fizetett szabadnapokat tízből négy munkavállaló hosszabb turnusokra osztva használja fel, jellemzően egy hétnél hosszabb időre elutazva, közel ennyien viszont törekszenek a rövidebb programok tervezésére, 35 százalékuk pedig csak 1-2 szabadnapot vesz ki egyszerre „Egyénenként és pozíciónként eltérő lehet a feltöltődéshez szükséges nyaralás terjedelme, illetve a legutóbbi szabadság óta eltelt idő is számíthat. A tapasztalat szerint azonban

általában két hét az a hosszúság, aminek már érezhető a jótékony hatása; természetesen abban az esetben, ha ténylegesen munkahelyi teendőktől mentesen töltjük, akár passzív, akár aktív pihenéssel, a céges levelezés követése nélkül.

Érdemes a kivehető szabadságkereten felül tudatosan elkülöníteni magunknak rövidebb pihenéseket, ugyanis az évi bő 20-30 napra hagyatkozva nem biztos, hogy elérjük a kívánt feltöltődést: hetente egy-egy délután vagy egy napközbeni mikropihenés is sokat lendíthet az energiaszintünkön” – tanácsolja Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR igazgatója.

Tiszteletben tartjuk kollégáink szabadságát

A szabadság kivétele és megszervezése után a következő kérdés, hogy a környezet és maga a munkavállaló mennyire tartja tiszteletben, mennyire veszi komolyan a munka világából való elvonulást. Mindössze a válaszadók 7 százalékának felettese, míg 5 százalékának kollégái nincsenek tekintettel a szabadságára. Bár a jelentős többségnek megvan a lehetősége a munka maximális félretételére, 32% alkalmanként, míg 9% rendszeresen dolgozik nyaralás alatt is.

Nem kell aggódni, a kollégák ellesznek nélkülünk is. (Fotó: Getty Images)

Többnyire egyszerű, rövid idő alatt elvégezhető feladatokkal foglalkoznak ilyenkor. A válaszadók 60 százaléka követi a céges levelezést akár a tengerpartról is, 30 százalékuk ráadásul minden nap, 8 százalék azonban teljesen távol tartja magát ettől.

A hivatalos hívásokat a válaszadók több mint fele fogadja alkalmanként vagy minden alkalommal, és csak 14 százalék mondta azt, hogy egyáltalán nem veszi fel a telefonját nyaralás közben.

Ezzel párhuzamosan tízből négy munkavállaló érzi úgy, hogy ki tudja magát pihenni a szabadsága alatt, további 31% inkább vagy egyáltalán nem töltődik fel a vakáció végére sem.

Szabályozott szabadság a lezárások következtében

A 2020-ban a szabadságok szabad felhasználásának rendje is megváltozott több cégnél: a munkavállalók közel negyede volt kénytelen a járvány miatt a vezetőség által kijelölt időszakban felhasználni adott mennyiséget az éves szabadságkeretéből az optimalizálás, költséghatékonyság és bizonytalan tervezhetőség következtében. Ezt követően, az idei oltási hullámban a válaszadók 3 százaléka kényszerült betegszabadságra a vakcináció miatt, 7 százaléknak pedig fizetett szabadnapot kellett kivennie. 13 százalékuk kapott a munkáltatójától igazolt szabadságot az oltáshoz, 48 százaléknak pedig nem volt szüksége a távolmaradásra a tünetek hiányában.

Kiemelt kép: Getty Images

*A reprezentatív kutatás online kérdőíves adatfelvételi módszerrel készült, a 18-69 éves kor közötti internethasználókat kérdezte, nemre, korra, iskolai végzettségre, település típusra és EU régiókra reprezentatív mintavétellel.