A gyulladás széles körű elnevezése annak a hadiállapotnak, amikor immunrendszerünk harci készültségbe állítja szervezetünket egy-egy helyi betolakodó leküzdésére, sérülés helyreállítására, olykor pedig akkor is, ha nincs ellenség a láthatáron. A hadszíntér testünk bármely szerve lehet, tünetek és laboreredmények árulkodnak a csata állásáról. A folyamatok megértéséhez orvosok segítségét kértük.
Már gyerekkori emlékeink között is szerepel a torokgyulladás, egy egyszerű nátha szövődményeként fellépő középfül- vagy arcüreggyulladás. Az életkor előrehaladtával aztán egyre több olyan egészségügyi eseményt tudhatunk magunk mögött, aminek a hátterében gyulladásos folyamatok zajlanak. Egyértelmű, ha a betegség nevében szerepel a gyulladás szó, mint például a tüdőgyulladás vagy epehólyag-gyulladás. Az viszont a legtöbb „kezdő beteget” meglepetésként éri, amikor az orvos gyulladásra utaló paramétereket keres a laboreredmények között, ha a háta, a bütyke fáj, vagy pikkelysömörre szeretne krémet felíratni.
„Minél fontosabb szervet érint a gyulladásos reakció, annál nagyobb megterhelést és akár életveszélyt is jelenthet a szervezet egészére nézve.”
Jó is meg rossz is
„Immunrendszerünk reakciókészsége a kórokozókkal való első találkozások révén fejlődik ki – mondja dr. Soós Krisztina háziorvos –, a védekező mechanizmusunk így »megtanulja« a szervezet számára veszélyes mikroorganizmusok felismerését és leküzdését. Ez történik kisgyerekkorban, a közösségbe kerülés időszakában gyakori fertőzések során. Amikor jól működik immunrendszerünk, gyulladásos folyamattal védekezik a szervezetbe kerülő kórokozókkal szemben, elpusztítja azokat, és így megóvja a szervezet egészének működését. Közben a védekező mechanizmus több alrendszer működését is beindítja, a gyulladásos folyamatban érintetté válik az alvadási rendszer, a vérképzés, a sejtpusztítás és -eltakarítás, gyulladáscsökkentő anyagok és ellenanyagok kezdenek termelődni. Előfordul, hogy az immunválasz, a gyulladásos reakció nemcsak a kórokozó, hanem a szervezet számára is veszélyessé válik. A túlzott reakció során felborul az egyes alrendszerek egyensúlya, ilyenkor már nem (csak) az eredeti kórokozó, hanem maga a gyulladásos állapot jelent veszélyt. Így van ez akkor is, amikor egyáltalán nincs jelen kórokozó, az immunrendszer mégis riadót fúj, és a szervezet saját fehérjéjét támadja meg. Ez áll az autoimmun betegségek hátterében, egyértelmű, hogy ilyenkor nemcsak célszerűtlen és felesleges, hanem önpusztító a gyulladás” – mondja a háziorvos.
A parányitól az óriásig
Nem mindegy, hogy kicsit fáj a torkunk, vagy rendszeresen fenyeget a visszatérő mandulagyulladás, időnként előjön néhány pattanás az arcunkon, vagy hosszú időn keresztül küzdünk az aknéval. „A lokális gyulladások körülhatárolhatók és a sérülés helyén vagy a kórokozó által megtámadott szerven kialakult négy jellegzetes tünet alapján: pirosság, melegség, duzzanat és fájdalom diagnosztizálhatók – folytatja dr. Soós Krisztina. – Amikor például szálka fúródik az ujjunkba, látható is az a folyamat, ahogyan a szervezetbe kerülő »ellenséges« anyagot a fehérvérsejtek körbeveszik és bekebelezik: kicsit megduzzad és piros lesz a sérülés környéke, majd pár nap múlva kis fehér gennyzacskó keletkezik körülötte. Ez tulajdonképpen az idegen testtel szembeni védekezésben elpusztult fehérvérsejtek tömege. A gennyzacskó kipukkadásával a szálka maradványa is távozik. Ugyanilyen folyamat játszódik le például mandulagyulladás, középfülgyulladás során is. A fül-orrgégész szakorvos látja is a pirosságot, duzzanatot a dobhártyán, adott esetben a gennyzacskókat a tüszőkön. Legtöbbször láz is jelzi, hogy gyulladásos folyamat indult be. Minél fontosabb szervet érint a gyulladásos reakció, annál nagyobb megterhelést és akár életveszélyt is jelenthet a szervezet egészére nézve. Előfordul, a szervezetben a látszólagos gyógyulás után továbbra is megbújik valahol egy góc; egy fertőzés kapcsán krónikus gyulladás alakul ki; a gyulladásos reakció nem egy szervet érint vagy nem »idegen elem« ellen irányul. Az ilyen nem lokális gyulladásos esetekben, szerteágazó panaszok mellett laborvizsgálatokra van szükség a gyulladás helyének, mértékének és jellegének megállapításához”.
„Lokális gyulladások esetében antibiotikumot, antivirális vagy antimikotikus gyógyszereket írunk fel, attól függően milyen kórokozóval állunk szemben: baktérium, vírus vagy gomba okozza-e a betegséget.”
Mit is kezelünk?
Laikusként elsősorban a tüneteket szeretnénk csillapítani, persze tudjuk, hogy nem hagyhatjuk figyelmen kívül a baj forrását sem. „Lokális gyulladások esetében antibiotikumot, antivirális vagy antimikotikus gyógyszereket írunk fel, attól függően milyen kórokozóval állunk szemben: baktérium, vírus vagy gomba okozza-e a betegséget. Van, amikor a gyulladásos folyamat elpusztítja a baktériumokat, és nincs szükség antibiotikumra, más esetben azonnal megkezdjük az empirikus terápiát és széles spektrumú antibiotikumot rendelünk el addig is, amíg tenyésztéssel pontosítjuk a célzott terápiaként adott, kifejezetten arra a baktériumfajtára ható antibiotikumot. Amikor nem kórokozó, hanem a gyulladásos folyamat jelenti a veszélyt, gyulladásgátlókkal, immunszupresszív gyógyszerekkel igyekszünk a gyulladásos reakció hevességét tompítani, illetve a szervezet immunreakcióját mérsékelni. Ezek a szervezet egészében hatnak, utóbbiak a teljes immunrendszert elnyomják, ezzel megszüntetik, vagy legalábbis mérséklik a tüneteket. Nem gyógyítják az immunrendszer alapvetően helytelen reakcióját, azáltal pedig, hogy »kikapcsolják« a védekező mechanizmust, a beteg esendőbb lesz minden fertőzéssel szemben. Ilyenkor gondos mérlegelést és folyamatos kontrollt igényel a terápia megválasztása” – mondja a háziorvos.
Mit mutatnak a számok?
● CRP-SZINT: A C-reaktív protein, a májban termelődő fehérje feladata, falósejtek munkáját a testidegen és károsodott sejtek bekebelezésében. Ha ilyenből több van a szervezetben valamilyen betegség miatt, CRPből is több termelődik. Egészséges állapotban referenciatartománya 0–10 mg/l, gyulladás esetén ennek tízszeresére, akár százszorosára is megemelkedhet a vér CRP-szintje, a gyulladás elmúltával pedig gyorsan visszaáll a normál szint. A CRP a laborleletekben fontos gyulladásjelző marker.
● VÉRSÜLLYEDÉS: A levett vér alakos elemei és a vérplazma állás közben összetapadnak, és lesülylyednek a kémcső aljára. Ennek gyorsasága jellemző az egészségi állapotra: a laborleletekben a We jellel található érték egészséges állapotban 20 mm/óra. Gyorsult süllyedés (magasabb érték egy óra alatt) gyulladásra, de más betegségre is utalhat.
Rejtett folyamatok
Mi a teendő olyankor, amikor nem érezzük magunkat nagyon betegnek, de nincs is minden rendben: vissza-visszatérő hőemelkedés, fáradékonyság, levertség utal valami bajra?
„Valamelyik szervhez kapcsolódva kialakulhatnak olyan letokolt, a környezetüktől elhatárolt kórokozószigetek, amelyek immunválaszt, azaz gyulladásos folyamatot váltanak ki, az ellenerők azonban nem érik el ezt az elsáncolt gerillaegységet. Az állandó készültségi állapot kimeríti a szervezet erőit anélkül, hogy elpusztítaná a kórokozót. Hajhullás, fogyás is szerepel a tünetek között. Egy-egy rossz fog, fogágybetegség, mandulagyulladás is állhat a háttérben, lehet ilyen szunnyadó tűzfészek a prosztata, az arckoponya melléküregei is. Góckutatást végeznek nagyobb implantátumbeültetéses műtétek, például csípőprotézis- műtét előtt is, mert a kórokozók a titkos hadiállásukból kiszabadulva veszélyt jelenthetnek az implantátum számára. A beültetett mesterséges elemek (csípőprotézis, fogimplantátum, szívbillentyű, katéter) körül is kialakulhat góc. Labor- és képalkotó vizsgálatok alapján diagnosztizálhatjuk a gyulladást és a góc helyét. A vér megemelkedett CRP szintje, a gyorsult süllyedés igazolja, hogy gyulladás zajlik a szervezetben, ezután következik annak feltérképezése, mely szervet érinti. Fehérvérsejtek a vizeletben húgyúti fertőzésre utalnak, mellkasröntgen, hasi ultrahang, fogászati röntgen, nőgyógyászati és prosztatavizsgálat eredményei alapján lehet behatárolni, majd eltávolítani a gócot. Előfordul, a vizsgálatokkal nem sikerül egy szervet behatárolni, ilyenkor felmerül a gyanú, nem egy szerv betegsége, góc okozza a gyulladást igazoló laboreredményeket, hanem a szervezet egészét érintő elváltozásról, úgynevezett rendszerbetegségről van szó. Megerősíti ezt, ha a tünetek éveken át hullámzóan jelentkeznek vagy húzódnak vissza” – ismerteti a doktornő.
Gyulladás a civilizációs betegségek hátterében
„A legújabb orvosi vizsgálatokkal és mérésekkel a kis erek szintjén zajló gyulladás is kimutatható, és ez nagyon fontos eredmény a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése terén – folytatja Soós Krisztina. – Az érelmeszesedés is gyulladásos folyamat: az érbelhártya sérülése beindítja azt a gyulladásos folyamatot, ami a többi alrendszert is aktiválja. Ennek következménye a vérrögképződés, szív- és agyi érkatasztrófa. A hight sensitivity CRP-mérés a koleszterinszint mérésével alkalmas a szívbetegség kockázatának becslésére. Magasabb hs-CRP-érték mellett fokozottabb a szívinfarktus kockázata. A hs-CRP-szint változása összefüggést mutat egyéb kockázati tényezők, például a magas vérnyomás, az elhízás vagy a magas koleszterinszint fennállásával, de fizikai aktivitással, a koleszterinszint csökkentésével, az egészséges testsúly elérésével a CRP csökkenthető.”
„A gyulladásos mozgásszervi betegségek terápiájában elsődleges cél a fájdalomcsillapítás, a gyulladáscsökkentés, az alapbetegség kezelése.”
Mozgásszervek érintettsége
„Sokízületi gyulladás, köszvény, rheumatoid arthritis, SNSA, egyéb autoimmun betegségek gyanúja esetén vérvételi vizsgálatot, többek között süllyedés- és CRPérték- mérést kérünk – ismerteti dr. Koroknai András reumatológus főorvos, sportorvos, életmódorvos.
– A süllyedés, CRP mellett vizsgálhatjuk például a húgysavszintet is, és amennyiben egyéb immunbetegség gyanúja felmerül, speciális, ún. »autoimmun« vizsgálatokat is kérhetünk. Tartósan emelkedett gyulladásos értékek esetén széles körű kivizsgálás következhet, és a diagnózis felállítása után elkezdődik a terápiás kezelés. Ez nagyban függ attól, hogy melyik típusú mozgásszervi gyulladásos kórképpel állunk szemben. A reumatikus betegségek egyik leggyakoribb fajtája a rheu matoid arthritis, egy sokízületi gyulladásos autoimmun jellegű betegség. A szervezet számára veszélyes kórokozók megtámadásáért és elpusztításáért felelős fehérvérsejtek ilyenkor kilépnek a véráramból többek között az ízületi hártyába és ott gyulladásos folyamatot indítanak be, kezdetben jellemzően a kéz és láb kisízületeiben. Ezen kórképek egy részében jelen van az ún. rheumatoid faktor, bár nem kritérium. A szeronegatív gyulladások esetében a vérben nem mutatható ki ezen faktor, ilyen esetekben a mozgásszervi panaszok sokszor a gerinc kisízületeit, illetve a szalagrendszert érintik. Egy-egy kórkép más betegséghez, például pikkelysömörhöz vagy gyulladásos bélbetegséghez társulva jelentkezik. Nem ismert pontosan, miért alakul ki valakiben ez a szeronegatív gyulladás, de sok esetben megfigyelhető az örökletes hajlam. Az ízületi gyulladás fellobbanhat egy fertőzés után is, illetve, ha egy másik szervben van, vagy beindul egy kóros folyamat. Ezért jóvagy rosszindulatú szövetszaporulat is akár. A gyulladásos mozgásszervi betegségek terápiájában elsődleges cél a fájdalomcsillapítás, a gyulladáscsökkentés, az alapbetegség kezelése, ami sokszor immunszupresszív gyógyszereléssel történik. Mivel ezek a betegségek akár már fiatalkorban is támadhatnak, fontos az ízületek mozgástartományának megtartása, a romlás feltartóztatása. Ebben kiemelt szerepe van a gyógytornának és a folyamatos kontrollnak. Ha valaki azt észleli, hogy állandó vagy vándorló mozgásszervi fájdalma van, közérzete jelentősen romlott, nagyon gyakran megbetegszik, a betegségből nem tud egykönnyen kikeveredni, akkor javasolni szoktuk, hogy végezzünk első körben egy szélesebb körű laborvizsgálatot. A vizsgálat nem vesz igénybe többet 15 percnél, viszont betekintést nyerhetünk szervezetünk működésébe. Aki igazán törődik egészségével és a prevencióra is hangsúlyt fektet, az évente panaszmentes esetben is vegyen részt egy átfogó laborvizsgálaton lehetőleg az év azonos időszakában.”
Szöveg: Balányi Klára
Grafika: Anhelina Lisna, Daria Golubeva
A cikk eredetileg a Nők Lapja Egészség 2021/8-9. lapszámában jelent meg.
A magazint keressétek az újságárusoknál, vagy vásároljátok meg digitálisan a https://digitalstand.hu/noklapjaegeszseg oldalon.
