„Itt van az ősz, itt van újra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból. Szeretem? de szeretem.” – írja Petőfi, és soraival legtöbben egyetértünk. Ha esetleg kétségeink lennének az évszakváltás érkeztével kapcsolatban, rá sem kell nézni a naptárra, hogy megbizonyosodjunk afelől, hogy szeptember lett, elég csak felmenni bármelyik random közösségi oldalra: ezeket ilyenkor rendszeresen elárasztják a „Helló, Ősz!” meg „Szia, szeptember!” feliratokkal ellátott, aranyló falevelekkel díszített giccses képek.
Az ősz azonban nemcsak arról szól, hogy előkerül a szekrény mélyéről a vastagabb dzseki, gyakrabban indul köddel a reggel, hosszabbak az éjszakák, a levelek pedig harsogó zöldből színpompássá száradnak, hanem az újrakezdésről is: a felnőttek számára ez az új tanév megfelelője, a lehetőség, amikor újraalkothatod magad, mint amikor másik városba költözöl, ahol senki sem ismer. Felejtsd el az új évet, a szeptemberi újjászületésnél nincs jobb!
Ha te is úgy érzed, motiváltságod szárnyra kapott, nem vagy egyedül.
Egyre több bizonyíték van arra, hogy szeptember az új január, már amennyiben új célok kitűzéséről van szó.
Sőt, a tanulmányok szerint ősszel megnő a fogyókúrás programokra való jelentkezés, valamint a karrierépítéssel kapcsolatos online keresések száma. Egyértelmű, hogy változás van a levegőben, de miért?
Újévi fogadalom helyett
Személy szerint nekem mindig is ez volt a kedvenc évszakom, de az elmúlt másfél év után ha lehet, még annál is jobban várom az őszt, mint általában: ilyenkor a nyári szabadságolások végeztével minden elkezd visszaállni a régi kerékvágásba, amire most már tényleg hatalmas szükségünk van (lenne). Visszatérhetünk a biztonságot nyújtó rutinunkhoz, és elkezdhetünk tervezni, mert minden ismét kiszámíthatóvá válik. Ismét mehetünk az irodába, ehetjük a büfé túlárazott szendvicseit, ihatjuk az automatából a vízízű kávét, és találkozhatunk azokkal, akikkel a nyár folyamán (vagy még régebb óta) legfeljebb e-mailekkel kommunikáltunk.
Linda Blair klinikai pszichológus a Grazia Dailynek elmondta, hogy ez teljesen természetes, sőt: valójában ez az igazán ideális időszak arra, hogy tiszta lappal kezdjünk. „Szeptember elseje sokkal jobb január elseje lenne, mint január elseje. Januárra teljesen kifogyunk a tartalékainkból: sötét van, kimerültek vagyunk, a karácsonytól teljesen le vagyunk égve, így ez nem a legjobb időpont arra, hogy megpróbáljunk reálisan gondolkodni arról, hogy mire is számíthatunk a jövőben. A szeptember viszont nagyszerű, ráadásul ez egy szokás, amit ötéves korod óta tartasz (Nagy-Britanniában ötévesen kezdik az iskolát – a szerk.), így beléd ivódott, hogy a szeptember az iskolai újév kezdetét jelenti.”
Fotó: Getty Images
Blair szerint a kulcs az, hogy célokat tűzzünk ki, és terveket készítsünk, de ezeket reálisnak és viszonylag rövid távúnak tartsuk (óva int attól, hogy már most karácsonyi terveket készítsünk, úgyhogy ne kezdj el azonnal alternatív halászlérecepteket guglizni). „Ez egy egészséges szokás, és az emberek a pandémia miatt is minden eddiginél jobban vágynak arra, hogy legyen mire várniuk, mert tartunk a bizonytalanságtól.
Ha kitűzöl egy célt – egy észszerű célt –, azzal valamiféle bizonyosságot hozol az életedbe.”
Blair itt megint körültekintésre int: „Ha túlságosan távoli (monjuk két hétnél távolabbi) és túl nagy célokat tűzünk ki, akkor azt mondanám, hogy csökkentsük a felére ezeket. Kérdezd meg a legjobb barátodat, hogy mit gondol a kitűzött céljaidról – elvégre a barátainkkal sokkal reálisabbak vagyunk, míg magunk felé túl nagy elvárásokat támaszthatunk – ő biztos őszintén megmondja majd, hogy észszerűen terveztünk-e.”
Az újrakezdés pszichológiája
A szeptember az újrakezdés és a megújult motiváció népszerű időszaka tehát, mégpedig egy olyan dolog miatt, amit a viselkedési közgazdászok „újrakezdési hatásnak” neveztek el. Egyszerűen fogalmazva, ez az elv azt sugallja, hogy új szokásokat kialakítani, vagy a meglevőket megváltoztatni a természetes átmeneti időszakokban a legkönnyebb. Az újrakezdést jelezheti egy olyan alkalom, mint a születésnap, vagy egy olyan időbeli mérföldkő, mint adott hónap elseje. Az évszakok változása is tiszta lapot jelenthet. Az új hét, hónap vagy év kezdetét arra használjuk, hogy a múltbeli viselkedést magunk mögött hagyjuk. Ezek az átmeneti pontok segíthetnek abban, hogy legyen erőnk önmagunk új, jobb változatává válni.
Hogyan használd ki?
Ahelyett tehát, hogy az új évet várnánk a célok kitűzésével, miért ne lépnénk előre már most? Kezdd azzal, hogy időt szánsz az önreflexióra.
Kérdezd meg magadtól:
- Mi működik most a legjobban az életemben/munkámban/kapcsolatomban/vállalkozásomban?
- Milyen kulcsfontosságú intézkedésekre vagy projektekre szeretnék összpontosítani a következő negyedévben?
- Mit szeretnék még elérni idén, amit még nem kezdtem el?
Meg fogsz lepődni, mennyivel nyugodtabbnak és koncentráltabbnak érzed azután magad, ha több tucatnyi nyűgös tennivaló kikerül az agyadból. Arról nem is beszélve, hogy erre a lendületre építve még ambiciózusabb terveket tudsz megvalósítani.
Szóval miközben pörgetem az közösségi oldalaim üzenőfalán az egyre több „helló, szeptember!” képet, és forgatom a szemem, hogy
»vajon miért lenne ez a dátum más, mint a többi? Hiszen ha annyira változtatni akarsz az életeden, azt bármikor megteheted. Vagy nem?«,
érzem magamon is, hogy bár fáj a szívem, hogy vége az augusztusnak, de a hőmérséklet csökkenésével fordított arányban nő a tettvágyam is. Elhiszem a kutatóknak és pszichológusoknak azt, hogy jogos vágy, hogy legyen valamiféle célunk, amit el szeretnénk érni, mert a várakozás és a tettvágy a boldogság egyik forrása. A szeptember pedig pontosan ezt jelenti: a lusta nyári hónapok, és legfőképpen a pandémia miatt beszűkült életterünk után ismét eljött az ősz, ami nem ígér kevesebbet, mint azt, hogy ismét a megszokott kerékvágásba kerül az életünk, és benne van az a változás, ami nemcsak a természetre hat elemi erővel, de bennünk is elindíthatja azt a folyamatot, amire semelyik másik évszak nem képes.
Szóval helló, szeptember, szia, ősz! Már nagyon vártalak!
Forrás: Grazia Daily, inc.com Kiemelt kép: Getty Images
