A sorsszerű vonatúton Rowling teljes kidolgozottságában látta lelki szemei előtt a varázslótanoncot, aki csodás képességekkel rendelkezik. Az első nap az iskolában minden gyerek számára mágikus élmény, hiszen belép egy terembe, ahol varázslatos dolgok fognak történni vele. Rowling zseniális ötlete ezt az univerzális és valós emberi tapasztalatot fordította át olyan képzeletbeli iskolává, ahol szó szerint varázslást lehet tanulni. Hat évébe telt, amíg megjelent első regénye, a Harry Potter és a bölcsek köve. Amikor írni kezdte, egyedülálló anyaként szociális segélyen élt…

Mindig tudta, hogy író lesz

Joanne Kathleen Rowling Anglia és Wales határán, Chipping Sodburyben született 51 évvel ezelőtt. „Amint megtudtam, mit jelent írónak lenni, én is az akartam lenni – világosítja fel a weboldalára látogatókat. – A temperamentumom remekül illett a pályához, ugyanis tökéletesen boldog voltam egyedül egy szobában, miközben kitaláltam dolgokat.” Első könyvét hatéves korában írta, egy Nyúl nevű nyúlról, s amikor édesanyja megdicsérte érte, ő csak állt és arra gondolt: „Hát, akkor jelentesd meg!” Rowling tinédzserkora – a The New Yorker magazinnak adott interjúja alapján – nem volt felhőtlen. Anyja ugyanis 10 éven át szklerózis multiplexszel küzdött, ami nemcsak a nőt, de az egész családot megviselte. Szülei egyébként éppen a haditengerészetbe készültek belépni, amikor a King’s Cross pályaudvaron megismerkedtek. Szerelmi házasság volt az övék, az esküvő után egy évvel született meg Joanne, majd a húga, Di. Négyéves korában költöztek Winterbourne-ba, ahol a szomszédjukban éltek Potterék, akikről később Harryt elnevezte. Saját vezetéknevét viszont utálta, mert Rolling Stonesnak csúfolták a többiek. A lassú vidéki élet következményeként azonban Joanne képzelőereje szárnyakat kapott: nem volt, ami szórakoztassa, így kénytelen volt önmagát és a környezetét ő szórakoztatni. Történeteket talált ki, hogy így tegye színesebbé a lomhán járó hétköznapokat.

Vesztesége inspirálta

Élete legmegrázóbb élményeként tartja számon 1990 szilveszterének éjszakáját, amikor édesanyja meghalt. Joanne ekkor még csak 25 éves volt, s a tragédia mázsás kőként nehezedett a szívére. Hat hónappal korábban kezdte írni a Harry Pottert, ám anyjának soha nem beszélt róla, a halála után pedig sokáig képtelen volt újra tollat fogni. Édesanyja elvesztésének hatására jutott később arra a döntésre, hogy Harry is essen át hasonló megpróbáltatáson, azaz veszítse el a szüleit. „A könyveim főleg a halálról szólnak – nyilatkozta egyszer a The Daily Telegraphnak. – Annyira meg tudom érteni, miért akarja Voldemort legyőzni a halált. A haláltól mindannyian rettegünk.”

…

J.K. Rowling kalandos élettörténetét teljes egészében a Nők Lapja Psziché legújabb számában olvashatjátok!

Szöveg: Oravecz Éva Csilla

Fotó: Profimedia-Red Dot