Hamarosan mozikba kerül A legjobb dolgokon bőgni kell című magyar film, ami végre egy olyan témát feszeget, amellyel együtt él egész társadalmunk, de valahogy még nem tudjuk igazán ismert nevén nevezni, milyen paradigmaváltás történt a „fiatalok” útkeresésében. Grosan Cristina új filmje végre nyíltan, őszintén, felesleges sallangok nélkül és nem utolsó sorban viccesen beszél erről a jelenségről.

A korlátlan lehetőségek szorongatása

Ha meg szeretnénk ismerni ennek a jelenségnek a lélektanát, akkor megint vissza kell kicsit kanyarodnunk a kifejezés eredetéhez. A Semmelweis Egyetem hallgatóinak lapja is foglalkozott a témával, ebből a cikkből derül ki, hogy a „quarterlife crisis” kifejezést Alexandra Robbins és Abby Willmers találta ki, akik együtt jártak egyetemre, majd a diplomaosztójuk után néhány évvel újra találkoztak. Felismerték, hogy meglehetősen hasonló problémákkal küzdenek, és arra is rájöttek, hogy kortársaik nagyobb része is ugyanebben a cipőben jár. Ők definiálták először a jelenséget, és írtak is belőle egy sikerkönyvet Quarterlife Crisis: The Unique Challenges of Life in Your 20s címmel, amely 2001-ben a New York Times bestsellerei között szerepelt.

Míg a kapuzárási pánik a lehetőségek beszűkülésén alapszik, a kapunyitási pánik pont ellenkezőleg, azok sokasága miatt alakul ki.

A túl sok lehetőség kiszámíthatatlan, a viszonyok abban az életkorban még nagyon képlékenyek. Az életkezdési krízis a 20-as, 30-as korosztályt érinti, és elsősorban azokat, akik felsőoktatásban tanulnak. Legfőképpen őket nyomasztja az a kétely, hogy vajon jó úton indulnak-e majd a tanulmányaik végeztével, sőt, hogy egyáltalán jó hivatást választottak-e. Ez sokszor oda vezet, hogy a fiatalok számára annyira rémisztő a jövő és az azzal járó feladatok, hogy inkább bele sem kezdenek, halogatják a felnőtté válást, mert félnek a sok bizonytalanságtól.

Kép: Laokoon Filmgroup

Hétköznapi történet egy nem mindennapi filmben

Maja, A legjobb dolgokon bőgni kell című film főhőse klasszikus kifejezéssel élve szép lassan révbe ér. Épp feladni készül a szabadúszó létet, és elvállal egy kicsit (vagy nem is olyan kicsit) unalmas, de biztos állást, miközben barátjával elhagyja az albérletet, lakáshitelt vesznek fel és beköltözni készülnek az új közös otthonba. Mondhatjuk, hogy épp meghozta azokat a bizonyos döntéseket, amelyekkel egy darabig most biztosan jól ellesz. Aztán jön egy furcsa éjszaka, meghal egy rokon, előkerül egy régi barátnő, és bár nem történik semmi eget rengető, Maja rájön, hogy neki nem elég, hogy az élete végre felnőttes, és minden fontos tényezője nagyjából a helyén és biztonságban van, ő boldog akar lenni. Igazán boldog, nem feltétlen a papírforma szerint.

Kép: Laokoon Filmgroup

„Mégis, mi lehet ennek a lánynak a baja, kérdezheti a racionális néző – nyilatkozta a film rendezője. – A filmünkben a főhős maga az ellenfél, egy belső konfliktust hordoz magában. Mi egy antihőst írtunk meg Rainer-Micsinyei Nórával, egy olyan tökéletlen karaktert, aki úgy próbál megfelelni másoknak, hogy közben nem mer kiállni magáért. Egy erős löketet kap, hogy végre elismerje, nem igazán tudja, merre tart az élete, mert mindig mások találták ki helyette. De most bármerre is elindulna végre, ő fogja irányítani a saját életét.”

Kitolódott határok, elhalasztott döntések

„A rendszerváltás környékén született generáció teljesen más gazdasági és politikai rendszerbe született bele, mint a szüleik – teszi hozzá Rainer-Micsinyei Nóra, a film főszereplője és a rendező alkotótársa. – Sokkal több lehetőségünk van a tanulásra, megválaszthatjuk, hogy hol akarunk élni. Ezzel természetesen a karrierépítés kezdete, és így talán az első sikerek is kitolódtak.

Mindenki az önmegvalósításra törekszik, miközben például nehezebb megteremteni a megszokott életszínvonalat biztosító anyagi szintet.

Így a fiatal felnőttek közül sokan a szüleik támogatására szorulnak, vagy később van lehetőségük elköltözni a családi otthonból, ami akár kudarcként is értelmezhető. Miközben egyszerűen csak ilyenek a körülmények.”

A film azért is nagyszerű, mert megmutatja ennek a jelenségnek a többi generációra való hatását is. Hiszen az sem mellékes, hogy mi történik eközben a halogató életmódot élő fiatalok szüleivel. A bátortalan lépésekkel elért felnőtté válásnak természetes velejárója az is, hogy a gyerekük boldogulásáért és boldogságáért folyamatosan aggódó (és mielőbb unokázásra vágyó) szülők egyre idősebbek lesznek, tehát a fiatalok döntési nehézségei az ő életükre is rányomják bélyegüket. A filmben a lehető legjobb kezekbe került a főhős anyukájának karaktere. Hernádi Judit a puszta nézésével képes egy komplett állásfoglalást képviselni ezzel az egésszel kapcsolatban.

Négyből hárman átélik

2018-ban a LinkedIn közzétette a témával kapcsolatos kutatásának eredményeit, amelyből kiderül, hogy a 25 és 33 év közötti fiatalok 75 százaléka szembesült az életeleji válsággal. A megkérdezettek elsősorban a helyzetük bizonytalanságát emelték ki, valamint azokat a kétségeket, amelyekkel a karrierjükben, a párkapcsolataikban és a pénzügyeikben szembenéztek ebben az életkorban.

Kép: Laokoon Filmgroup

Mindez azonban a szakértők szerint egyáltalán nem rossz dolog. Azok, akik megélik kételyeiket, és nem érik be félmegoldásokkal, hatalmas lépéseket tesznek saját boldogságuk felé. A 21. században egyre inkább elfogadott nézet, hogy döntéseinkkel nem másoknak, nem a társadalmi elvárásoknak, a konvencióknak, de még csak nem is a szeretteinknek kell megfelelnünk, hanem elsősorban saját magunknak.

A legjobb dolgokon bőgni kell üzenete is ez. Ahhoz, hogy igazán boldogok lehessünk, abba kell hagynunk azt a rossz szokást, hogy folyamatosan másokhoz mérjük magunkat.

 A mai fiatalok már megtehetik, hogy mindenek fölé helyezzék saját boldogságkeresésüket, és így csússzanak át a felnőttkorba. Azonban a kizárólag saját magunknak megfelelni vágyás koránstem csak a fiatal generáció luxusa. Sohasem késő megkérdőjelezni korábbi döntéseink létjogosultságát. Maximum majd arról is elneveznek egy krízist. Amit itthon pániknak fogunk hívni.

Kiemelt kép: Getty Image