Természetesnek vesszük, hogy az idősödéssel a memória romlik, pedig a demencia nem kötelező velejárója a kornak, önmagától nem alakul úgy ki, mint például a ráncok. Körbejártuk, miért halványulhat az emlékezet, és mit kezd a jelenséggel a tudomány.

A demencia rettegett problémája az időskornak, mindenkinek összeszorul a szíve, amikor a tüneteit látja korosabb rokonokon, ismerősökön, vagy akár saját magán. Majd végignézi, ahogy a helyzet évről évre romlik, a szeretett családtag vagy barát pedig egyre komolyabb segítségre szorul, esetenként már veszélyt is jelent saját magára. Ezt az állapotváltozást – a gondolkodás, az érzelmek és a társas képességek hanyatlását – gyakran az eltelt évek számlájára írjuk, pedig korral járó demencia nincs, az időskori elbutulásnak mindig van valamilyen egyéb oka.

Minden mindennel összefügg

– A kognitív képességek csökkenése az esetek többségében Alzheimer-kórra vezethető vissza, de állhat a hátterében vaszkuláris probléma és Parkinson-kór is, és persze sok egyéb, elsősorban neurodegeneratív betegség, vagy akár az alkoholizmus is. Ezek fennállásakor az idegsejtek vagy a köztük lévő kapcsolatok, az úgynevezett szinapszisok pusztulnak. A kérdés csak az, mindezt mi okozza. Az Alzheimer-kór kialakulásának például az úgynevezett amiloid-kaszkád hipotézis a vezető elmélete, ami a betegséget abból eredezteti, hogy az agyban felszaporodnak bizonyos fehérjék. Ezek először oldható állapotban vannak jelen, majd oldhatatlan képletekké, fehérjekomplexumokká állnak össze. A molekuláris folyamatok szép lassan elvezetnek oda, hogy miattuk az idegsejtek károsodni kezdenek, elhalnak. Ez okozza a gondot, egyebek mellett a memóriaproblémákat. Az ugyanakkor máig kérdés, az ok-okozati kapcsolatot mennyire látjuk jól, elsősorban azért, mert az agyban molekuláris szinten minden mindennel összefügg. Viszont ha minden hat mindenre, akkor nehéz megmondani, mi a tyúk, mi a tojás – mondja dr. Hangya Balázs orvos, matematikus, akinek neurobiológiai laborja tavaly ért el komoly eredményt a demencia megértésében. A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben dolgozó agykutató ma is az Alzheimer- és a Parkinson-kór hátterében álló idegrendszeri elváltozásokkal foglalkozik.