„Feláldoztam az életem miattad!“ Vajon szívesen hallaná ezt felnőttként az egykori kisgyerek, aki fülét az ajtóra tapasztva hallgatta ki éveken át szülei fojtott vitáit? 2020-ban 67 300 házasságkötésre 15 200 válás jutott. Arról nincs adat a KSH-nál, hány házasságban élnek együtt párok kizárólag a gyerekek miatt.
Ritkán jut el egy házaspár a válásig egyik napról a másikra harag, hangos viták vagy épp közönyös, néma hidegháború nélkül. Az esetek többségében hosszú évek telnek el, mire a pár úgy ítéli meg: a kapcsolatuk menthetetlen. Ez idő alatt a nyomasztó légkör, az ellenségeskedés vagy épp a „nem szólok a másikhoz”-csata észrevétlen, csendes szereplői a gyerekek is, akik sokszor azért élnek ebben a háborúsnak mondható övezetben akár gyermekkoruk végéig, mert a szüleik úgy gondolják, még mindig jobb nekik így, mint ha apa és anya elválnának. De jól gondolkodunk? Egész biztos, hogy ördögtől való dolog válni, és ha együtt maradunk, az a gyerekeink érdekeit szolgálja majd? Szakértőink segítségével kerestük a választ.
Tüzet oltunk
Felmérések szerint a válás az érzelmi stresszskálánkon a második helyen szerepel, nem sokkal marad le egy családtagunk elvesztésétől. Partner- és önbizalomhiány, egzisztenciális és lakhatási bizonytalanság és a gyerekek helyzete miatt érzett bűntudat, aggodalom dolgozik bennünk ilyenkor. Fájdalom és bizonytalanság a köbön, a legerősebbeket is megterheli a változás – a legkisebbekről nem is beszélve. Éppen ezért hajlamosak vagyunk magunkat és a gyerekeinket is minél tovább távol tartani ettől a drámától. Szakembereink szerint szinte általános, hogy csak akkor kérnek a párok segítséget, amikor már ég a ház, akkor is elsősorban a gyerekeik miatt, akiknek biztonságos kis világa addigra talán már többször megremegett. „A motivált, tájékozott családok sem igazán nyitottak a párterápiára. Praxisom sokéves tapasztalata alapján az esetek 70 százalékában a házastársak inkább a gyerekükre gondolnak, hamarabb kérnek számukra segítséget, mint a saját kapcsolatuk rendezésére. Valamiért könnyebben vállalják fel a válást, és fordulnak gyermekpszichológushoz, mint hogy dolgoznának pár- vagy családterapeutával, mediátorral a házasságukon” – tudjuk meg Deliága Éva gyermekpszichológustól. Dobrai Zoltán mediátor is hasonlóképpen látja a helyzetet: „Praxisomban tízből tíz esetben kerülnek szóba a gyerekek. És szinte ugyanilyen az arány, ha azt nézzük, mikor kerülnek hozzám a párok: igen, amikor már lángokban áll az a bizonyos ház. Pedig mennyivel egyszerűbb lenne csak egy konyhát oltani, mint újjáépíteni egy egész otthont, ugye?”
