Mottó: „Csak másban moshatod meg arcodat…”

(József Attila)

Ha kényelmetlenül érezzük magunkat a bőrünkben, sokféleképp viselkedhetünk. Van, aki nem próbál változtatni, és lassan belecsúszik a magányos mártír szerepébe, van, aki nem veszi tudomásul a figyelmeztető jeleket, mert minden áldozatot meg akar hozni a családjáért, s az örömtelen pörgésnek kiégés lehet a vége. Mások megpróbálnak elbújni az emberek elől, mert rosszaknak, irigyeknek tartják a többieket, megint mások felkeresnek valakit a lélekgyógyászok közül, s ha jól választanak, a segítségével talán jobban rálátnak a helyzetükre, és fogódzót találnak a kikapaszkodáshoz. De ha rosszul választanak…? És akadnak olyanok is, akik a barátaikhoz fordulnak, s ha azok igaziak, ki tudják beszélni velük a fájdalmaikat, és hasznos tippeket kaphatnak. Például azt, hogy „nyiss!”. Igen, igen, nyiss ismeretlen közösségek felé, mert az új élmény, vagy csak annak felismerése, hogy nem vagy egyedül a gondjaiddal, kimozdíthat a mókuskerékből!