1956. Gátszakadás és földindulás. Szó szerint, ugyanis abban az évben történt a huszadik század legnagyobb magyarországi földrengése, és egy hatalmas jeges áradás a Dunán. Ez a két tragédia az év más fontos eseményeivel együtt teljesen elfelejtődött, pontosabban eltörpült a jelentőségük a forradalom eseményei mellett. Január 12-én kora reggel akkora földrengés rázta meg Pest-megyét, hogy Dunaharasztiban, Taksonyban, Szigetszentmiklóson és a környéken több száz ház omlott össze vagy vált lakhatatlanná. Két halálos áldozata és harmincnyolc sérültje is volt a földmozgásnak, a kár mértéke pedig mai árakon is több száz millió forintra tehető.

A romeltakarítást és az újjáépítést nehezítette a szokatlanul hideg tél. Februárban már mindenkinek elege lett a szélből, a hóból, és a mínusz húsz fok fölé alig emelkedő hőmérsékletből. A Duna Bécstől a Vaskapuig befagyott, ami látványnak ugyan szép volt, mégis inkább vészjósló… És a vész be is következett. A márciusi hirtelen felmelegedés és a sok csapadék okozta jégzajlás és árhullám hatalmasra duzzasztotta a víztömeget, ami ötvennyolc szakaszon okozott töltésszakadást a Duna jobb és bal partján. A gátakon tízezrek dolgoztak, a víz mégis bezúdult Bajára, a Mohácsi-szigetre, nagy területen pusztítva el házakat, épületeket. Ötvenhétezer embert kellett kitelepíteni, és több ezren vettek részt év közben az újjáépítésben is.