Rengeteget hallunk a kollagénről, nem véletlenül, hiszen ez az anyag a bőrben, porcokban, izmokban, csontokban és inakban, fogakban, a belső szervek és az erek falában egyaránt fontos összetevő, feladata elsősorban a megfelelő rugalmasság biztosítása. Viszont hiába tudunk egyre többet erről a fehérjéről, még mindig rengeteg a vele kapcsolatos kérdőjel vagy épp a régi tudást zárójelbe tévő új eredmény.

A helyzetet nehezíti, hogy miközben a kollagént már szinte mindenre ajánlják, a vele kapcsolatos híreket – legalábbis laikusként – nem lehet követni. Sőt a témát szakemberként sem egyszerű átlátni, a kollagénes kutatások többségével van ugyanis egy kis bökkenő: részben vagy egészben azok finanszírozzák őket, akik a kollagénkészítményeket gyártják, ami csorbítja a hitelességet.

Ezt pedig nem mi találtuk ki, hanem a Harvard Egyetem alá tartozó T.H. Chan School of Public Health emeli ki a témával foglalkozó összefoglalójában. A féligazságokat jól mutatja, hogy a kollagén valóban lehet jótékony hatással például az izmokra, de csak azért, mert részben aminosavakra bomlik le, azokból pedig fehérjék – így izomfehérjék is – épülnek a szervezetben.

– Ez az anyag biztosan csak két dologra jó: az ízületi panaszokra és a bőr öregedésének gátlására, lassítására. Viszont ezekre a célokra nem ugyanaz a kollagéntípus való, így a két hatás egyszerre nem várható. A bőrgyógyászatban, szépészetben például az úgynevezett hidrolizált kollagént használják, amelynél a fehérjét kisebb egységekre – peptidekre – bontják. Tehát nem az történik, hogy a kollagén „átmegy” a bőrbe, hanem az, hogy a szervezet annak alkotóelemeiből maga tudja felépíteni – mondja dr. Csupor Dezső farmakognózia- és fitoterápia-szakgyógyszerész, a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Gyógyszerészeti Intézetének vezetője.