Itt jön a falu legolvasottabb lánya! – mondogatták néhány évtizede Nyírbogáton, miután a Kelet-Magyarország cikkéből megtudták, hogy egy alsó tagozatos diáklány, Jolánka olvasta el a legtöbb könyvet abban az évben. A könyvmoly kislányból azóta könyvtáros lett. Már érettségi után a községi könyvtárban dolgozott, továbbtanult, és a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárba került, itt találkozunk ma. Akkor már hivatalosan dr. Bihari Albertnének hívták, de az nem változott, hogy mindenki a keresztnevén emlegeti.

– Mindent szeretek, ami a könyvekkel kapcsolatos…! Akkor is boldog voltam, amikor bekerülve feldolgozó könyvtáros lettem, pedig azt sokan nem választanák maguktól… A feldolgozó könyvtáros vezeti be a rendszerbe az új könyveket, leír róluk mindent, ami fontos. Én annak is örültem, hiszen az én kezembe kerültek először a beérkező kötetek. 1976 óta dolgozom itt, voltam a gyerekkönyvtár vezetője is, majd igazgatóhelyettes, a lényeg, hogy könyvek és olvasók között legyek. Engem Nyíregyházán annyian ismernek, hogy kihívás végigmenni az utcán, hiszen ha mindenkivel csak pár szót váltok, az is elég idő…

Nekem tetszett!

Kis késéssel érkezünk a városba, parkolni sem egyszerű, de még elcsípjük a Nyíregyházi Cimborák Klubjának évi „közgyűlését”. A klubtag gyerekek havonta egyszer, szombat délelőtt gyűlnek össze a gyerekkönyvtárban, és évente egyszer egy hétköznap délelőtt is kikérik őket az iskolából. Ma van ez a boldogító nap, ezt neveztem én közgyűlésnek, pedig egyáltalán nem hivatalos, és még annál is kevésbé formális.

– Ilyenkor könyveket ajánlanak egymásnak a gyerekek, olyanokat, amik nekik tetszettek. Sokkal jobb, ha ők javasolják, mint ha mi, felnőttek tennénk – magyarázza Tóthné Szomolya Ágnes, akit kétmondatonként elszólít valaki azzal, hogy „Ági néni, hol találom azt a könyvet, amiről Juli beszélt…!?”. Ma Schmidt Egon, Bosnyák Viktória, Csukás István könyveit ajánlották egymásnak, illetve a Zeusz és bandáját, ami egy jópofa sorozat egyik kötete.

A játék is szerves része a cimborák gyerekkönyvtári találkozásának, ma is előkerültek a saját gyártású sztorikockák, és saját gyártású történetek születtek a segítségükkel. Summa summarum, ezen a részlegen szó sincs a könyvtárakra jellemző csendről és suttogásról.

A könyvtár a város szívében áll, és egyszerűen hatalmas. Az épület előtt POKET automata – errefelé sokan így mondják: ótomata –, belépve pedig egy tablón lehet megnézni, mi mindent felejtenek az olvasók a visszahozott könyvekben. A fotók, buszjegyek, bevásárlócédulák és érettségi tablóképek (!) bizonyára könyvjelzőként szolgáltak.