—————–SZPONZORÁLT TARTALOM——————
A pandémia beköszöntével egyre többet lógnak a neten a gyerekek is. Egyes kutatások szerint akár a korábbinál 50%-kal is több időt tölthettek a neten (weforum.org), így a lehetséges online bántalmazások esélye is fokozódott. A cyberbullying online zaklatást, bántalmazást, megalázást jelent. A zaklatást az egyszeri bántalmazástól vagy más konfliktushelyzettől (például az „ártatlan” csúfolódás) három tényező különbözteti meg. Először is: erős negatívan befolyásoló hatása van: a zaklatás áldozata nem tudja élni a mindennapi életét a zaklató tevékenységének következtében – például mert állandóan félelemben vagy bizonytalanságban él. Másodszor: a zaklatás ismétlődik. A bántalmazó rendszeresen visszatér az elszenvedőhöz, és megismétli a cselekedetét, legyen az fizikai, szóbeli vagy szexuális tevékenység. Végül pedig, az erőviszonyok eltolódnak: a zaklatás során a bántalmazó fél mindig több hatalommal rendelkezik (több pénze van, erősebb, több barátja van, hangosabb), és ezt fitogtatja is a zaklatás során.
Árulkodó jelek
Ha szülőként attól félünk, hogy a gyermekünk cyberbullying áldozatává vált, de nem vagyunk benne biztosak, az alábbi jelekre érdemes figyelnünk: ha megváltozik a gyerek hangulata (visszahúzódóbb, szorongóbb, szétszórtabb vagy feszültebb lett), vagy megváltozott a magatartása az internethasználattal kapcsolatban (egyfolytában figyeli a telefonját, tabletjét vagy épp ellenkezőleg, nem hajlandó online lenni). Fontos jelzés lehet az önértékelési zavar és a romló iskolai teljesítmény. Gyakori a látszólag indokolatlan félelem az iskolától, valamint az igazolatlan hiányzások. Jelentkezhetnek étkezési és alvási problémák, súlyosabb esetekben pedig önkárosító magatartással szembesülhetünk. Ilyen például a vagdosás, vagy egészen extrém helyzetben az öngyilkossági kísérlet is.
Hatásos segítség
Ha kiderül, hogy a gyermekünket zaklatják az interneten, magunk is megütközünk majd, és az első pillanatban akár tehetetlennek is érezhetjük magunkat. De mindenekelőtt arra kell bátorítanunk, hogy beszéljen a problémájáról. Ne ítéljük el, fontos, hogy mindig bizalommal fordulhasson hozzánk. Maradjunk nyugodtak, és legyünk empatikusak – mindig vegyük komolyan az internetes zaklatást! Tudjunk meg többet arról, mi történt, és vonjuk be a gyermeket is a megoldásba. Találjuk ki együtt, hogy számára mi lenne a megfelelő támogatás vagy segítség. Az önkényes szülői magatartás – például a másik fél felkeresése – sokat ronthat a gyermek amúgy is nehéz helyzetén. Ha nekünk nem akar megnyílni, segítsünk találni egy olyan felnőtt bizalmi személyt, akivel szívesen beszélne (például rokont, tanárt, iskolapszichológust). Vonjuk be a megoldásba azt a közösséget is, ahonnan elindult a bántalmazás (iskola, másik szülő a fociedzésről stb.). Erősítsük meg abban, hogy ami történt, nem az ő hibája! Segítsünk neki olyan tevékenységet találni, amiben visszanyerheti önbizalmát és elfelejtheti azt a közeget, ahol a bántalmazás érte. Akkor se ítéljük el a gyermekünket, ha esetleg azt a jelzést kapjuk, hogy nem áldozata, hanem elkövetője az internetes zaklatásnak. A beszélgetés ebben az esetben is fontos, még akkor is, ha csalódottak és idegesek leszünk. Maradjunk ilyenkor is nyugodtak és forduljunk bizalommal a gyermekünkhöz. Magyarázzuk el neki, hogy a bántalmazó viselkedés elfogadhatatlan. Beszélgessünk arról is, hogy ezzel a másiknak és önmagának is fájdalmat okoz. Járjunk utána annak, hogy mi történt, és ha egyedül nem tudjuk megoldani a helyzetet, kérjünk segítséget az iskolától vagy gyermekpszichológus szakembertől.
Jogi esetek
A helyzet súlyosságától függően előfordulhat, hogy hivatalos, esetleg jogi útra szeretnénk terelni az ügyet. Súlyos helyzetnek számít például, ha az adott cselekmény bűncselekmény. A cyberbullying egyes esetei kimeríthetik például a zaklatás törvényi tényállását amennyiben egy fiatal tartósan és visszatérő jelleggel akár szóban vagy telefonon, SMS-ben, közösségi oldalakon keresztül zaklatja osztálytársát, vicc tárgyává teszi, rendszeresen bántja. Megvalósulhat a zsarolás büntetőjogi tényállása is, ha idősebb gyerekek rendszeresen pénzt erőszakolnak ki az osztálytársuktól és ellenszegülés esetén veréssel fenyegetőznek. Ilyenkor a gyermek megfelelő támogatása mellett fontos, hogy a probléma az adott közösség szintjén is kezelve legyen, ezért szülőként gondoljuk végig, hogy honnan (például iskola vagy valamilyen sportági edzés, egyéb) indult a zaklatás, és jelezzünk az érintett pedagógusnak, szülőnek. Amennyiben az iskolától nem kapunk segítséget, jelezhetünk az illetékes gyermekjóléti szolgálatnak is. Ebben az esetben a gyermekvédelmi szakemberek feladata, hogy felvegyék a kapcsolatot a bántalmazó gyermek vagy fiatal családjával, alaposan feltérképezzék a helyzetét, és – ha szükséges – támogassák a családot a bántalmazó magatartás megszüntetésében. Hatékony lehet úgynevezett mediációs, resztoratív technikák alkalmazásával kezelni a helyzetet. A bántalmazónak meg kell értenie, milyen hatással volt a cselekedete az áldozatra, a közösségre – és erre a klasszikus büntetőeljárás nem feltétlenül alkalmas. Érdeklődjünk a gyermekünk iskolájában vagy az UNICEF Magyarországnál a mediáció lehetőségéről (szupervizio@unicef.hu)! Ha mégis jogi útra terelődne az ügy, a bizonyítás kulcsfontosságú elem lesz, ezért mentsük le a sértő, bántó tartalmakat, vagy készítsünk róluk képernyőképet (screenshot-ot). A büntethetőségi korhatár Magyarországon 14 év, kivéve a legsúlyosabb, például élet elleni bűncselekményeknél, ahol 12 év. Az ennél fiatalabb gyermekek nem büntethetők és bűnelkövetés esetén velük és családjukkal a gyermekvédelem foglalkozik.
Az UNICEF Magyarország és a Magyar Suzuki Zrt. a gyermekbántalmazás ellen
A koronavírusjárvány okozta karanténhelyzetben sajnálatos módon a gyermekek elleni erőszak is felerősödött, így 2020. egyik fő gyerekvédelmi kihívása világszerte a gyermekbántalmazás volt. Miközben a segítő szervezetek több segítségkérést regisztráltak, a gyerekek ellen elkövetett bántalmazások bizonyos formái még inkább rejtve maradtak. Ez a jelenség hívta életre az UNICEF Magyarország és a Magyar Suzuki Zrt. közös kampányát 2020-ban, melynek központi témája a gyermekbántalmazás felismerése és az ellene való küzdelem. Az idei kampány fókuszában a szülők állnak, akikben tudatosítani szeretnék a digitális világ veszélyeit és segítséget kívánnak nyújtani, hogy mit tehetnek az ilyen helyzetekben. Az online világ olyan, mint a közlekedés. Izgalmas, új utakra visz, ám vannak veszélyei is. A KiberKRESZ három részes webinar sorozatában gyakorlati tippeket adnak szülőknek, felnőtteknek.
„Autógyártóként a biztonság az első számunkra a gyártásban és a kész autók esetében is. A közlekedésben is fontosnak tartjuk, hogy a volánnál ülők türelmes, támogató viselkedéssel segítsék egymást. Ez a hozzáállás az online közegben aktív, különösen érzékeny fiatalok esetében szintén kulcsfontosságú. Ezért is álltunk az UNICEF mellé és támogatjuk, hogy minél többen tisztában legyenek az online bántalmazással, valamint csatlakozzanak az ellene való fellépéshez” – mondta Bonnár-Csonka Zsuzsanna, a Magyar Suzuki vállalati kommunikációs vezetője.
