Napi hétezer lépés vagy negyven perc mozgás – a legújabb kutatások szerint ennyit kell megtennünk, hogy a lehető leghatékonyabban javítsuk az életkilátásainkat hosszú távon. A tudomány egyre több betegségről bizonyítja be, hogy megelőzhető a rendszeres mozgással, legutóbb még az Alzheimer-kórról is. Magyarországon, ahol járványszerűen terjed az elhízás és a cukorbetegség, az elmúlt években két tényező hatására tömegek kezdtek szabadtéren mozogni. Az egyik, hogy felnőtt egy generáció, akiknek a mozgás a mindennapjaik szerves része, a másik a koronavírus.

A pandémia karantén-szakaszaiban egyetlen lehetőség maradt a kikapcsolódásra és a fejünk kiszellőztetésére: ha kimentünk a szabadba. Hihetetlen tömegek lepték el a hegyeket-völgyeket, a túrázás pedig a legfelkapottabb tevékenységek egyikévé vált. Ugyanez történt a futással és a kerékpározással, és a szabadtéren űzhető sportokkal. De nemcsak a rekreáció miatt, vagy a tetszetős külső eléréséért érdemes testmozgásba kezdeni.

– A magyaroknak több mint a fele, 55 százaléka túlsúllyal küzd – állítja dr. Ferenczy Péter kardiológus, belgyógyász, diabetológus. – Túlsúlyosnak tekintjük azokat, akiknek a BMI-indexe 25 fölött van, de különösen a hasi típusú elhízást tarjuk veszélyesnek. Nőknél a nyolcvan, férfiaknál a kilencvennégy centiméter feletti haskörfogatot tartjuk kórosnak. Az elhízás nagyon sok betegség előszobája, ilyenek a szív- és érrendszeri, az anyagcsere-betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és a magas vérzsír-szintek, de azok a daganatos betegségek is, amelyeknek a kialakulása összefüggésben áll az elhízással. A rendszeresen végzett testmozgás ezeknek a kóros elváltozásoknak a megelőzésében, de a gyógyításában is nagyon nagy szerepet játszik. Ha hetente legalább százötven percet mozognánk közepes intenzitással körülbelül négy-öt napra lebontva, akkor megakadályozhatnánk ezeknek a kóros állapotoknak a megjelenését – mutat rá a szakember.

„A láb mindig kéznél van”

Az alcímben szereplő aforizmát Peterdy Pál író-újságíró-humoristának köszönhetjük. Igazságát pedig egyre többen fedezik fel. Nem csoda: a futáshoz egy jó cipőn kívül szinte semmire nincs szükségünk. (Jellemzően persze, minél többen űzik ezt a mára valóban tömegessé váló sportot, úgy települ rá kisebb iparág futóruhákkal, okosórákkal, táplálékkiegészítőkkel, versenyekkel.) A futás az egyik legrégibb sport: míg az ősidőkben az életben maradásért vagy élelemszerzésért kellett szednünk a lábunkat, ma már az egészségünk érdekében tesszük; évről évre egyre többen. Egy biztosítótársaság néhány évvel ezelőtti felmérése szerint Magyarországon 850 ezren futnak. (Vessük össze ezt a számot a WHO által 900 ezresre becsült magyar alkoholisták csoportjával, és mindjárt jobb kedvünk lesz.) A „nagy runaddict futókörkép” szerint a futók 40 százaléka legalább kétszer, 34 százalékuk háromszor fut hetente, átlagosan pedig 4,3 kilométeres távot tűznek ki célul alkalmanként. A legnépszerűbb az esti futás; a sport hódolóinak 72 százaléka fut egyedül. 31 százalékuk a fogyás miatt fut, és csak 8 százalékuk versenyre készülés miatt. És ha már verseny: a legutóbbi budapesti maratonra az ország 720 településéről több mint 13 ezren neveztek.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 500 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta. Ha van már előfizetésed, lépj be .