A beteg kiszolgáltatott helyzete, a végzetes kimenetelű diagnózistól való rettegés és a gyógyulásba vetett alázatos hit együttesen vezethet egy olyan lelkiállapothoz, amelyben egy méltatlan helyzet után fel sem merül az emberekben, hogy hivatalos panasszal éljenek. Szakértőnk, dr. Czigléczki Ágnes LL.M. ügyvéd, egészségügyi szakjogász segít tisztán látni az eseteket.
Az egészségügy nehezített helyzete ellenére számos elhivatott egészségügyi dolgozó áll helyt az intézményekben. Munkájukkal, szaktudásukkal, empátiájukkal a gyógyítás iskolapéldáivá válnak. Azonban ahol emberek kommunikálnak és tevékenykednek egymással, elkerülhetetlen a baj vagy a könnyelmű, egymást sértő megnyilvánulás. Dr. Czigléczki Ágnes fontosnak tartja az emberek széles körű tájékoztatását, hiszen csak akkor tudjuk érvényesíteni a jogainkat, ha tisztában vagyunk velük.
Hová fordulhatunk panaszunkkal?
A legtöbb rendelő falán látjuk a tájékoztatást: az ön betegjogi képviselője XY. De mi a különbség a betegjogi képviselő és az ügyvéd között? Az előbbi peren kívül, békés úton, egyfajta mediátorként működve a beteg és az intézmény között, az intézményen belül próbálja kezelni a felmerülő problémákat, peres eljárásban azonban (az ügyvéddel szemben) nem jár el. A betegjogi képviselők ezenkívül tehetnek proaktív javaslatokat a kórházaknak, illetve észrevételezési jogukkal élhetnek az intézmény felé. Tevékenységi körükbe tartozik az egészségügyi dolgozók betegjogokról való tájékoztatása is. Az ügyvéd ugyancsak iránymutatást ad a betegnek abban, mik a jogai, és hogyan érvényesítheti azokat. Alapvetően az ügyvéd is a békés megoldásra törekszik, szem előtt tartja azt, hogy a beteg elsődleges érdeke, hogy ügye mielőbb, megnyugtatóan lezáruljon. Ha azonban úgy érezzük, panaszunkra nem kaptunk kielégítő választ, vagy az egészségügyi intézmény elutasító, érdemes lehet elgondolkoznunk a peres eljáráson. Ebben az esetben mindenképpen érdemes ügyvédhez fordulnunk, aki hasznos információkkal lát el bennünket az eljárás menetével, költségeivel kapcsolatban, segít eldönteni, hogy belevágjunk-e a perbe. Ha a beteg úgy dönt, megindítja a peres eljárást, az ügyvéd jogosult ellátni a képviseletét a bíróság előtt, és mindent megtesz annak érdekében, hogy ügyfele az őt ért jogsérelemért megkapja az őt megillető kártérítést. Javasolt olyan ügyvédhez fordulni, aki jártas az egészségügyi jogban, hiszen ez egy speciális jogterület, amellyel nem minden ügyvéd foglalkozik.
Az emberi méltósághoz való jog
Rita nőgyógyászati vizsgálatra érkezett. A vizsgálóágyat egy függöny sem választotta el a szoba többi részétől. Vizsgálat közben egy férfi nyitott be, és közölte, hogy az orvost telefonon keresik. Miközben akadálytalan kilátás tárult a belépő elé, az orvos emelt hangon válaszolta: „Mondd neki, hogy nem tudok beszélni, mert éppen lyukban vagyok!” És nevettek.
„A női olvasók biztosan átérzik Rita esetét, hiszen mindannyian érezhettük már kiszolgáltatottnak, zavartnak magunkat egy nőgyógyászati vizsgálat során – mondja szakértőnk. – Pontosan emiatt várunk több empátiát, kedvességet az orvostól. Rita jogosan érezhette úgy, hogy az orvos nem adta meg neki a kellő tiszteletet. Ezekben az esetekben ne hagyjuk szó nélkül a történteket, forduljunk panasszal az intézmény felé. Az intézmény sem hunyhat szemet a történtek felett, hiszen köteles a beteg panaszát kivizsgálni, és annak eredményéről a panaszost minél hamarabb tájékoztatni. A beteg így bízhat abban, hogy ügye kivizsgálásra kerül, és a történtekre választ és magyarázatot kaphat. Ha úgy érzi, ellátása során az emberi méltóságában megsértették, és az intézménnyel folytatott egyeztetései nem vezettek eredményre, személyiségi jogi pert indíthat. Ehhez kérjük ügyvéd közreműködését. A perben a beteg például sérelemdíjat követelhet az egészségügyi intézménnyel szemben.”
