Hogyan védekezzünk a skarlát ellen? – Cikkünk 1950-ből

Érdekesség a Nők Lapja archívumából.

A skarlát fertőző betegség, vagyis egyik ember elkaphatja a másiktól. Ha rövid időközökben igen sok ember betegszik meg benne, akkor beszélünk járványról. A skarlát okozója egy bacillusféleség, amely a beteg orrában, torkában az egész betegség tartama alatt, sőt néha még azután is egy darabig megtalálható. De az is előfordul, hogy egészséges ember torkában található meg a skarlát kórokozója, az ilyen embert nevezzük bacillusgazdának. A bacillusgazdák maguk nem betegek, de éppen úgy fertőzhetnek és megbetegíthetnek másokat, mint a skarlátos beteg. Érthető, hogy a járvány terjesztése szempontjából ezek a veszedelmesebbek. A skarlátot a beteggel való közvetlen érintkezés és a bacillusgazdák útján lehet megkapni, de tárgyakkal is át lehet vinni. Nálunk is előfordulnak megbetegedések, azonban ezek az utóbbi időben jóindulatúak. A megbetegedések könnyűek, a halálozási arányszám pedig olyan alacsony, amilyen még egyetlen járvány alatt sem volt, ami részben az új, hatásos gyógyszereknek, elsősorban a penicillinnek köszönhető. A skarlát azonban szeszélyes, kiszámíthatatlan betegség, előfordulhat, hogy egy napon ismét rosszindulatúvá válik, ezért minden eszközzel küzdenünk kell a járvány ellen.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 500 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta. Ha van már előfizetésed, lépj be .