– Az ezotéria úgy véli, nevünkben benne van a sorsunk. Érdekes módon Dobó Kata felvett név ugyanolyan marsi energiákat hordoz, mint a születési anyakönyvi kivonatban szereplő Kovács Kata. Ez pedig csak megerősíti mindazt, ami benne van a horoszkópban: mindenért meg kell harcolnia.
– Még 1997-ben Andy Vajna javasolta, hogy változtassam meg a nevem, és a köztudatba ne Kovács Kataként kerüljek be, hiszen van már egy énekesnő és egy kajakos Kovács Kati. Azt tanácsolta, olyan nevet válasszunk, amely rövid, és amelyet külföldön is ki tudnak ejteni. Így lettem Dobó Kata, és belegondolva valóban érdekes, hogy automatikusan olyan nevet választottunk, amely harcos, így aztán valóban mindenért meg kell küzdenem.
– A Halak jegyében születtél, és Oroszlán az aszcendensed. Melyik jegy tulajdonságai az erősebbek?
– Most már az Oroszlán dominál. Sokkal erősebb vagyok, mint a pályám kezdetén. Mióta megszületett a kislányom, új időszámítás kezdődött az életemben. Több dolog, ami korábban lényeges volt, ma már nem számít. Csak Szofinak akarok megfelelni.
– Még mindig a Mars helyzeténél maradva, a karrier nagyon fontos az életedben.
– Soha nem mertem nagyot álmodni. Még a legmerészebb vágyaimban sem szerepelt, hogy ismert ember leszek. Nem tartozom azok közé a színésznők közé, akik már kicsi gyermekkorukban tudták, színpadon akarnak majd állni. Komoly önbizalomhiánnyal küszködtem, és csúnyának tartottam magam. Ezért nevezett be az akkori kedvesem titokban egy szépségversenyre, hogy bebizonyítsa, szép vagyok. Megnyertem ezt a versenyt, és ezután jött a többi megmérettetés. Az egyik szépségverseny előtti táborban Kapitány Iván fotózott bennünket, aki elhívott az Éretlenek című tévésorozat szereplőválogatására, amibe bekerültem.
– Innen egyenes út vezetett a rivaldafénybe?
– Mindezek hatására iratkoztam be Földessy Margit színiiskolájába, aki noszogatott: jelentkezzek a főiskolára. De úgy éreztem, ha elutasítanak, abba belepusztulok. Végül mégis elmentem a felvételire, és sikerrel jártam.
…
Az interjú folytatását a Nők Lapja Ezotéria 2017/1. számában olvashatjátok.
Szöveg: Izing Klára
Fotó: Kovács Szilvia