2021. október 28-án Mark Zuckerberg, a Facebook alapító vezérigazgatója bejelentette, hogy a cég neve Metára változott. A Meta arra utal, hogy Zuckerbergék tovább építkeznek az ismert közösségimédia-platformokon, a Facebookon, az Instagramon, a TikTokon és társaikon túl, egy olyan digitális világban, amelyet metaverzumként emlegetnek, és amely sokkal élvezetesebb és átélhetőbb – idegen és egyre gyakrabban használt szóval immerzív – felhasználói élményt fog nyújtani. A metaverzum egy virtuális világ, amiben nem csak kikapcsolódni, hanem szinte élni fogunk. Azon kívül, hogy a barátainkkal vagy a munkatársainkkal találkozunk, vásárolni, vagy akár dolgozni is tudunk majd itt, anélkül, hogy a fizikai valónkban egy lépést is mozdulnánk előre. Ebben a valóságon túli valóságban az avatárjaink fognak mozogni helyettünk, akik a digitális leképeződéseink lesznek. Az élmény pedig 3D-s lesz és nagyon színes, ha a mostani elképzelések megvalósulnak.

 „A jövőben reményeim szerint a cégünket metaverzumos cégként fogják számon tartani” – mondta Zuckerberg a Facebook évi fejlesztői gyűlésén, és kifejtette vízióját a metaverzumról, ami szerinte kulcsfontosságú abban, hogy a technológiai óriás magához vonzza a fiatalabb felhasználókat. „Az asztali számítógépektől eljutottunk a mobiltelefonokig, a szövegtől a fotókig és videókig, de ez még nem az út vége. Úgy gondoljuk, hogy a mobilinternet után a metaverzum következik.”

Már most trendet teremt

A Facebook máris intenzíven fektet be a digitális avatárok által benépesítendő online terek új valóságába, olyan projektekkel, amelyek a VR-szemüvegektől az e-kereskedelmi platformokig terjednek. „A következő években dollármilliókat fogunk elkölteni erre” – mondta Zuckerberg.

A Meta név Zuckerberg elmondása szerint a cég kezdeteihez nyúlik vissza, amikor, még harvardi diákként, ókortudományt tanult.  A „meta” szó az ógörög nyelvben azt jelenti: valamin túl. „Számomra a »meta« azt szimbolizálja, hogy mindig van lehetőség továbbépítkezni”. A metaverzum (metaverse) kifejezést ugyanakkor Neal Stephenson használta először 1992-ben megjelent tudományos-fantasztikus regényében, a Snow Crash-ben (magyarul is ezzel a címmel jelent meg), ahol az emberek avatárok formájában lépnek kapcsolatba egymással a gömb alakú kibertérben, ami egy kissé lehangoló, még csak félkész második világ.