Személyi adatok – Vass Virág beköszöntője az új Nők Lapjából

Az emberiség történelme során most először, különböző korú, nemű, hátterű emberek milliói döntenek úgy, hogy életük egy bizonyos szakaszában vagy akár mindörökké egyedül fognak élni. El sem köteleződnek, vagy elválva, megözvegyülve nem házasodnak újra, kevesebb gyermeket vállalnak, vagy egyáltalán nem is gondolnak a családalapításra.

A népszámláló nem rögzíti a kérdőíven a miérteket, a magányos hősnek van kora, neme, házszáma, és valószínűleg sorsa, végzete is.

Hogy Attila vagy Anna miért él egyedül, azt nem anyakönyvezik.

A gyerek egyre később érkezik, és egyre rövidebb időre kovácsolja össze a családot. (16. oldal) 

A társközvetítés szórakoztató iparággá vált. Ez a könnyebbség nehezíti az elköteleződést. További nehezítő körülmény, hogy a mai húszasok, harmincasok szülei is kusza kapcsolati mintákat adtak tovább.

Wilder Penfield idegsebész kísérlettel bizonyította, hogy az agykéreg bizonyos területeit stimulálva a gyerekkori emlékeink olyan részletességgel térnek vissza, mintha egy filmfelvételt néznénk. Az összes valaha hallott tiltás, biztatás, dorgálás, vigasz emlékét cipeljük magunkkal egy életen át. Hű, micsoda felelősség!

Egy ideális világban mindenki csak azután válna szülővé, miután sikerült önmagát felnevelnie. Ebben a világban nyilvánvalóan nem ketyegne a biológiai óra. Szerencsére a nem tudatos gyerekvállalók, a helikopterszülők, a narcisztikus, érzelmileg elérhetetlen vagy az elég jó szülők is előbb-utóbb nekimerészkednek a családalapításnak. Szerencsére?

A csonka családban felnőtt Barack Obama így nyilatkozott a Time magazinnak az édesanyjáról: „Mindent neki köszönhetek.

Nem tünteti fel tökéletes anyaként: két gyereket szült két különböző férfitől, folyton költözködtek, és egy évre a nagyszüleihez adta az akkor tízéves fiát, hogy egyedülálló anyaként befejezhesse az egyetemet.

„Olyan anya volt – nyilatkozta –, aki maga feszegette a határait, és nem a gyerekeit terhelte azzal, hogy valóra váltsák az álmait. Senki sem inspirált nála jobban.”

Így alkot a világ tökéletlenségből reményt. Valószínűleg nem megy másképpen.