Mi lett volna, ha a tragikus sorsú irodalmi hősök időben pszichiáterhez fordulnak? Vajon egy nevelési tanácsadóban tett látogatás megkímélte volna Oidipusz szüleit attól, hogy valóra váljon az átok? – teszi fel a szellemes kérdést Claudia Hochbrunn német pszichiáter és Andrea Bottlinger író Pszichiáter látott már? – Zűrös hősök analízisben című izgalmas kötetükben. A szerzők abból indulnak ki, hogy bár a társadalmi viszonyok folyamatosan változtak a történelem folyamán, az emberi psziché mozgatórugói ugyanazok maradtak: félelmek, szorongások, ambíciók, megfelelési vágy, szerelem… Ezért szólhatnak több ezer éve született irodalmi művek is a mai emberhez. Akár a modern pszichológia eszközeivel is közelíthetünk a főhősökhöz. Kezdjük is el!

A gyenge jellemű apa

A görög mítoszt, Oidipusz történetét Szophoklész drámáinak köszönhetően mindenki ismeri. Laiosznak, Thébai királyának és feleségének, Iokaszténak fia születik. A királyról tudható, hogy gyáva és felelőtlen férfiú, korábban elrabolta szerelmét, Pelopsz fiát az apjától, de végül mégsem merte felvállalni döntését, és inkább Iokasztét vette feleségül. Erre Pelopsz megátkozta Laioszt: ha a fia felnő, ölje meg az apját, és vegye feleségül az anyját! Laiosz megijed a szörnyű jóslattól, és megbízza egy emberét, hogy tegye ki az újszülöttet a vadonba. Jellemző rá: „Oldjátok meg a problémát, engem hagyjatok ki ebből!” A szolgának azonban megesik a szíve a csecsemőn, és elviszi Korinthoszba, ahol a király és a királyné saját fiaként neveli fel Oidipuszt. De elkövetnek egy súlyos hibát: nem mondják el neki, hogy nem ők az édes szülei. A következmények beláthatatlanok! Amikor ugyanis Oidipusz felnőve elmegy Delphoiba, megsúgják neki a régi jóslatot, és ő azt hiszi, a nevelőapját fogja megölni, és a nevelőanyját veszi majd feleségül. Kétségbeesésében inkább elmenekül Khorinthoszból. Ez az a pont, amikor a néző megborzong, és legszívesebben rákiáltana: „Megállj, fiú, a vesztedbe rohansz!” De már késő. A feldúlt fiatalember útközben vitába keveredik egy kocsihajtóval, aki nem más, mint Laiosz, az édesapja – de a fiú ezt nem tudja –, és megöli. Majd Thébai kapuinál megfejti a Szphinx rejtvényét, amitől a szörny a szakadékba ugrik, és a város lakói örömükben a királyukká választják Oidipuszt. Ekkor feleségül veszi a megözvegyült királynét, és ezzel beteljesül az átok. De még nincs vége a tragédiának! A párnak négy gyermeke születik, majd járvány tör ki a városban. (Itt kezdődik Szophoklész Oidipusz király című drámája.) A Delphoi jósda szerint az istenek haragja sújtja Thébait, amiért nem keresték meg Laiosz gyilkosát, és nem torolták meg a szörnyű tettet. Oidipusz elhatározza, hogy felkutatja a gyilkost, és ezzel megpecsételi a saját sorsát. A királyné, miután megtudja, hogy a fiával él, nem lát más kiutat, öngyilkos lesz, Oidipusz pedig kiszúrja mindkét szemét: ne is lássa ezt a szerencsétlenséget!

Az Oidipusz király a Bozsik Yvette Társulat előadásában, 2016