Antalék átlagos emberek, átlagos gondokkal. Fő a fejük, mi lesz idén a síeléssel. A legszebb éveikkel, a fiatalságukkal?

Harminc év múlva mennek nyugdíjba. Addigra lejár a lakáshitelük is. Antal egy multicégnek dolgozik alvállalkozóként a szürkegazdaságban. Minimálbérre van bejelentve, az asszonytól éppen eleget vonnak le a hivatalban. Úgy érzik, addig nyújtóznak, amíg svéd szabvány szerint készült Arstid takarójuk ér. Karlssonék kicsit rosszabbul élnek, mint Antalék. Nem akarom őket teljesen kiadni, de a malmőiek csak ritkán síelnek. Nyáron keresztül-kasul vonatoznak Európában. Nem tudni, miért. Nincs saját lakásuk, és ha jól emlékszem, hét éve ugyanazzal az ormótlan kombival járnak. Maguk tapétáznak. Gyűjtik az esővizet. Ha vendégségbe megyek hozzájuk, megkérdezik, mennyire vagyok éhes, hány halat süssenek a számomra.

A malmőiek – nyilvánvalóan – szerényebben élnek, mint Antalék.

Nyugdíjukat Cipruson tervezik elkölteni. Már a nagyszüleik is ugyanannál a nyugdíjpénztárnál tettek félre idős napjaikra. A svéd nyugdíjrendszer rendelkezik a legnagyobb tartalékkal Európában, az emberek hatvanéves koruk után saját maguk döntik el, mikor vonulnak nyugdíjba, hogyan élnek, hogyan halnak. Karlssonék mindenről rendelkeznek: a testükről, a személyes adataikról, a tulajdonukról, időskori gondozásuk részleteiről is. Hogy hogyan alakul ki ez a fokozott öntudat a bizonytalan világgal szemben, arról írunk ezen a héten a Fókuszban című rovatunkban. 

Ha belevilágítunk egy lélekbe, és megvizsgáljuk, milyen tervek lapulnak a mélyén, meglepő, néha megható válaszokat találunk.

Az őszintébbek bevallják, hogy nekik annyi elég a boldogsághoz, ha egyszer nem kell értekezletekre rohangálniuk. Mások kis, egészen kis utakra készülnek: még egyszer eljutni Horvátországba és látni a tengert! Akadnak, akik széttárják a karjukat, és megígérik, hogy egyszer több időt szentelnek a hobbijukra. Ők a túlzók. Megint mások beérik azzal is, hogy vigyázhatnak az unokákra. Ők a szerények.

És megint mások vállat vonnak, olyan még nem volt, hogy valahogy ne lett volna. Ez a többség.