Mint azt a hírportálok közzétették, három napja hirtelen rosszul lett és meghalt egy kisfiú Budapesten, feltételezhetően azért, mert mogyorót is tartalmazó tortából fogyasztott. A szomorú esemény ráirányította a figyelmet az allergiára és az anafilaxiás reakcióra, amiről dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus és immunológus főorvost kérdeztük.

Nagyon leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy az allergia nem más, mint a szervezet túlzott védekező reakciója egyes idegen anyagok ellen. Az anafilaxia pedig „a túlzás túlzása”. 

Az allergiás reakciók fokozatai

Mint dr. Moric Krisztina mondja, az allergiás reakcióknak különböző fokozatait különböztethetjük meg. Vegyük például a mogyoróallergiát. Enyhébb esetben viszket a száj, megduzzad az ajak, testszerte kisebb mértékű csalánkiütés jelentkezik, hasi diszkomfortérzés, hasmenés lép fel. Közepesen súlyos esetben a csalánkiütés erőteljesebb, kiterjedtebb lehet, az érintett „zsibongást” érez a szájában, a nyaki ödéma terjedni kezd, megduzzad a nyelv, a gége, a garat. Ez az állapot életveszélyessé is válhat a fulladás lehetősége miatt! (De önmagában ez még nem anafilaxia!)

Súlyos esetben egyszerre jelentkezik légszomj, vérnyomásesés, sápadtság, verejtékezés, szapora pulzus, eszméletvesztés: ez az anafilaxia.

A szervezetben hirtelen nagy mennyiségű hisztamin és egyéb anyagok szabadulnak fel, kitágulnak az erek, a légutakban görcs áll be. Perceken belül összeomlik a légzés és a keringés: ez az anafilaxiás sokk. 

Kivel fordulhat ez elő?

Sajnos szinte akárkivel. Akárkivel, aki allergiás, függetlenül attól, hogy ezt tudja-e magáról vagy sem. Az allergéneknek leginkább a következő csoportjai válthatnak ki anafilaxiás sokkot:

  • egyes élelmiszerek, és ezek között élen jár a mogyoró
  • rovarcsípés által a szervezetbe kerülő anyagok
  • egyes gyógyszerek.

Ha valaki allergiás, akkor anafilaxiás sokkja is lesz? Nem feltétlenül.

Nézzük egy kicsit részletesebben a mogyorót. Dr. Moric Krisztina magyarázata szerint van olyan beteg, aki megehet egy szem mogyorót, és semmi baja nem lesz, de öt szemtől már zsibbad a szája, hasmenése van, és mondjuk tíz szem már anafilaxiás sokkot váltana ki nála. A másik véglet az a beteg, aki ha már csak földimogyoróval „szennyezett” étellel korábban érintkező kanállal valami mást eszik, már az is anafilaxiás sokkot vált ki nála. Ha szippant egyet a levegőből, miután valaki földimogyoróolajat spriccelt a levegőbe, az is. Ezt nagyon komolyan kell venni! Nem véletlen, hogy az élelmiszeripari termékek csomagolásáról lépten-nyomon visszaköszön a „nyomokban földimogyorót tartalmazhat” megjelölés. 

Aki földimogyoró-allergiás, az legyen óvatos más magvakkal – például a kesudióval, a pisztáciával, a pekándióval, a mandulával – is.

Az ezekben található allergén – egy kis fehérje – ugyanis annyira hasonlít egymásra, hogy a szervezet esetleg nem is tudja megkülönböztetni, és a hasonló fehérjére ugyanolyan allergiás választ ad. Ez a hasonlóság sajnos olyan anyagok között is fennáll, amelyekről sosem gondolnánk, például a parlagfű és a görögdinnye vagy a mogyoró és a nyírfapollen között. 

Derült égből…

Előfordulhat-e tehát, hogy derült égből villámcsapásként valakinél anafilaxiás sokk alakul ki? Lehetséges-e, hogy például egy olyan erős allergén, mint a mogyoró esetében hosszú évekig nem derül fény az allergiára, és csak egy váratlanul jelentkező anafilaxiás sokk miatt szerzünk tudomást róla? Elvileg igen, bár ez valóban nem tipikus.

Mint szakértőnk mondja, az allergia bármely életkorban kialakulhat, tehát előfordulhat, hogy egy ideig nem reagálunk érzékenyen egy adott anyagra, egy idő után pedig igen.

Dr. Moric Krisztina ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az ételallergiák azért jellemzően három-négyéves korig kialakulnak. Ha egy kisgyereknél jelentkeznek például a mogyoróallergia enyhe tünetei, akkor érdemes elvégeztetni bizonyos vizsgálatokat, hogy tudjuk, a jövőben mennyire kell elővigyázatosnak lennünk. Mivel a méh- és darázscsípés is igen veszélyes lehet, ráadásul mai életmódunk mellett előfordulhat, hogy akár felnőtt korunkig sem csíp meg bennünket ilyen rovar, és ezért nem tudunk ilyesfajta allergiáról, akár erre is lehet szűrni bármely életkorban.

Vizsgálatok: jobb félni, mint megijedni

Allergiateszttel bármilyen allergia kimutatható, de ez még nem utal arra, hogy vajon az anafilaxiás sokk veszélye is fennáll-e. Szerencsére ma már erre is mutatkozik megoldás, egy molekuláris diagnosztikai eljárás.

Ez a vérvétellel járó, speciális allergiavizsgálat azt is kimutatja, hogy az allergén melyik részére reagálunk érzékenységgel. Ez alapján pedig megbecsülhető, hogy a betegnek kell-e attól tartania, hogy ha például földimogyoróval találkozik, akkor életveszélyes reakciót produkál a szervezete.

Mint az allergológus főorvos aláhúzza, fontos, hogy a vérvétel eredményét szakember elemezze, értelmezze. A nagy vízválasztó az, hogy a „nyomokban” még belefér-e, vagy már az sem. Utóbbi esetben borzasztó nehéz a beteg élete, gyakorlatilag mindig, mindenhol el kell mondania, hogy allergiás, szinte egyáltalán nem bízhat a mások által készített ételekben.

És mindig magánál kell tartania egy speciális eszközt.

Fotó: Getty Images

Ami segít, ha baj van

Tévhit, hogy a kalcium segít. Sajnos az igazolódott be, hogy allergiás reakció esetén felesleges. Enyhe tüneteknél – néhány kiütés vagy orrfolyás esetén – az antihisztamin csillapítja a tüneteket. Erős tüneteknél, például garatvizenyőnél szteroidot szoktak alkalmazni. Anafilaxiás sokk esetén pedig adrenalin beadására van szükség.

Amint kiderül valakiről, hogy hajlamos az anafilaxiás sokkra, szerezze be a receptre felírható, adrenalint tartalmazó autoinjekciót (autoinjektor). Ez egy nagy tollra hasonlító eszköz, a végén két kupakkal. 

Ha a beteg észleli magán a tüneteket, elő kell kapnia az autoinjektort, lecsavarni mindkét végét, a kicsi tűt tartalmazó végét a combjához illeszteni (izomba kell adni), a másik végét pedig, mintha egy tollat kapcsolnánk be, benyomni. (A pentől nem kell félni, ha esetleg az derülne ki, hogy feleslegesen adtuk be, nem történik semmi baj.)

Figyelem: ettől még mindenképpen ki kell hívni a mentőt is!

Igen, az eszközt úgy kell vennünk, mint a kulcsot vagy a mobiltelefont: soha nem indulhatunk el nélküle. Mint a doktornő javasolja, akár többet is tartsunk belőle, legyen egy a kocsiban, egy a nyaralóban.

Máson segíteni

Mit tehetünk, ha valaki máson észleljük az anafilaxiás sokk tüneteit? Azon kívül, hogy hívjuk a mentőt, sajnos nem sokat. Kérdezzük meg az illetőt, tud-e arról, hogy allergiája van, és ha igen, van-e nála autoinjekció. Ha igen, adjuk be neki. 

Dr. Moric Krisztina elmesél egy szinte mesébe illő esetet. A Balatonnál nyaralt egy család, amikor az egyik gyereket megcsípte egy darázs, és kialakultak nála a típusos tünetek. Éppen arra kirándult egy másik család, amelynek a gyereke már túlélt egy anafilaxiás sokkot, és volt nála autoinjekció. Ez a gyerek odarohant a másik gyerekhez, és a saját eszközével beadta neki az adrenalint, megmentve ezzel az életét. 

Kiemelt kép: Getty Images