Gyula

Gyula díszpolgárai közt tartja számon Jókai Mórt, Habsburg Ottót, Apor Vilmos püspököt, Bay Zoltán fizikust

Első fénykorát a török hódoltság előtt élte, fontos ipari, kereskedelmi, vallási és kulturális centrum volt. Azután csaknem száz évig török végvár maradt, majd miután minden katonai erő végigsöpört rajta, és még a környéke is szinte lakatlanná vált, vegyes lakosság kezdett betelepedni. Így lett a 18. századra Gyula alapvetően multikulturális város: leginkább magyar, de kicsit szerb, kicsit román, némiképpen sváb is. Valamennyi népcsoport saját kultúrát és saját templomot épített magának, a német lakosság még külön bírót is választott, és 123 éven át autonóm várost alkotott a városban. Hozzá még sokáig megvolt a török mecset és minaret meg a kupolás török fürdő is.

Egy romantikus meg egy gyógyhatású melegedő

A 19. század végéig Gyulát hét tűzvész pusztította – hiába hozták a rendeletet, hogy botütéssel büntethető, akit pipával találnak –, az újjáépítés több új földszintes polgárházzal és szép klasszicista épületekkel gazdagította a várost.

A 18. század végén már volt egy kávéháza, állt az Arany Korona Fogadó és a mai Százéves cukrászda elődje, a Reinhardt, ahol a reformkori társas élet zajlott. Ez utóbbi az Erkel tér sarkán álló egyemeletes polgárházban. A helyi specialitások elfogyasztása után érdemes itt megnézni a cukrászmúzeumot, a szomszédos Ladics-házban a 19. század végének, a 20. század elejének vidéki polgári elitjét bemutató kiállítást és Erkel Ferenc szülőházát.

Hol másutt is érhetne véget a gyulai hétvége első napja, mint a várfürdőben? Az ország egyik legmodernebb, európai színvonalú strand- és gyógyfürdője az Almássy-kastély ősparkjában található.

Vízparti- és várséta

Azt mondják, azok az igazán vonzó városok, amelyeket folyó szel keresztül, azoknak van igazán lüktetésük. Gyulán a Fehér-Körös folyt keresztül, tavaszokon gyakran magával sodorva a fél várost: 1843-ban például 203 házat döntött romba. Szabályozása és kitessékelése a városon átfolyó medréből a kiegyezés körüli Magyarország legnagyobb földmunkája volt. Mára keskeny csatornává szelídült, és amíg hevít a vasárnap reggeli kávé, érdemes egy könnyű sétát tenni a partján, esetleg megtekinteni a vízügyi igazgatóság bemutatóhelyét a hajdani szabályozásról.

A séta legméltóbb célpontja a gyulai vár lehet, ami Közép-Európa legjobb állapotban megmaradt sík vidéki téglavára. A 14–15. században épült falak között működik a várszínház, itt rendezik meg áprilisban a Gyula Napokat, a nemzetközi Kisüsti Pálinkafesztivált, nyáron a rangos nemzetközi összművészeti Shakespeare Fesztivált. Télen is látogatható a múzeum.

Ma is megtekinthető: 

• a megyében egyedülállóan díszes ikonosztázáról ismert ortodox templom
• a Szűz Mária kegy- és emléktárgyak gyűjteménye a világ minden tájáról, továbbá a Magyarországon 1950-ig működött szerzetesrendek ruházatát bemutató kiállítás
• a Ferences romkert, a római katolikus templom és plébánia, a református templom
• a Szentháromság-kápolna, amelyet az 1738-ban pusztító pestis után fogadalomból építettek a túlélők

Székesfehérvár

A történelem forgandóságát egy város sem mutatja olyan szemléletesen, mint Székesfehérvár. 972-ben alapította Géza fejedelem négy szigeten – ezek egyike a mai belváros –, és Szent István királyunk emelte várossá és a királyság világi központjává. Fehérváron ugyan nem alapított püspökséget, mégis, a város jelentős vallási központtá is lett, a 11. században a szentföldi zarándoklatok fontos állomása volt. Évente kétszer tartottak itt királyi törvénykezési napot, és 1540-ig 43 magyar királyt koronáztak, és 15-öt temettek Fehérváron. Virágkorának akkor szakadt vége, amikor a török elfoglalta 1543-ban. Gyulához hasonlóan újra kellett kezdeni itt az életet, magyar, szerb, német és morva lakossággal. 1703-ban ugyan visszakapta a szabad királyi város rangot, de nem lett többé az ország fővárosa. Bár arculatát a 18. századi építkezések alakították ki, hangulatában a belváros minden zegzuga őrzi „királyi” voltát.

Püspöki székhellyé Mária Terézia tette 1777-ben. A püspöki palota a Szent István-kori királyi bazilika területének egy részére épült, annak köveit felhasználva. A reformkor és az 1848-as forradalom és szabadságharc korszaka volt a második fénykora. A bukás után viszont az óriásira nőtt Budapest árnyékában Fehérvár fejlődése megtört, csak az 1945 utáni iparosítás tette nagyvárossá.

Térdig járunk a múltban

A történelmi sétát a székesegyháznál érdemes kezdeni, mögötte jobbra a romkert található, attól balra pedig a Püspöki Palota épülete, ahol ritka könyveket őriznek. A középkori romkertben sűrűn egymásra rétegezve áll eltemetve a múlt: Szent István bazilikájának romjai, Géza fejedelem sírkápolnája, a IV. Béla által emeltetett gótikus templom, amelyet a törökök dzsáminak használtak és az Árpád-kori királysírok. A középkori régmúltból szinte csak a gótikus Szent Anna-kápolna maradt meg.

Csodájára járnak még az ide látogatók Mátyás király emlékművének (Melocco Miklós alkotása) a Virágórának, a történelmi órajátéknak.

Ahová feltétlenül érdemes betérni:

• Deák Gyűjtemény (Oskola utca 10.) – Deák Dénes műgyűjtő értékes 20. századi képzőművészeti gyűjteménye
• Szent István Király Múzeum – Magyarország második leggazdagabb régészeti gyűjteménye
• Babamúzeum – hét termében a babák 63 együttesben láthatók (például babaházban, ostromlott várban, hadihajóban). A babaszobák jobbára városi polgári lakások kicsinyített másai a 1800–1930 közötti évekből.

Tudta?

• A város egyik különlegessége a Rózsaliget a Csitárykúttal, amelyből magas vastartalmú ásványvíz, úgynevezett savanyúvíz folyik, és ahol évszakonként változó harangjáték szól óránként
• A Bory-vár egy különleges – változó művészi színvonalú – betonból épült palota, amelyet Bory Jenő (1879–1959) építész, szobrász épített és díszített, 1923-tól haláláig. Hét torony, harminc kisebbnagyobb helyiség alkotja, köztük három műterem, mindenütt szobrok, képek, régiségek, műtárgyak

Nők Lapja 2012/1. (Forrás: Nők Lapja archívum)

Kiemelt kép: Pénzes Sándor – www.gyulavaros.hu/2012