Agyhártyagyulladás alatt a központi idegrendszert körülölelő hártya gyulladásos megbetegedését értjük. Ez egy rendkívül veszélyes állapotot idéz elő, amely sok esetben maradandó idegrendszeri károsodáshoz vezet, és sajnos előfordul elég magas számban, hogy a beteg életét követeli. Leggyakrabban valamilyen fertőzés felelős a kialakulásáért, elsősorban vírusok és baktériumok, de gombák vagy különféle paraziták is terjeszthetik. Ritkábban valamilyen korábbi, súlyos betegség (pl. daganat), koponyát ért sérülés, esetleg vegyi anyagokkal (pl. gyógyszerekkel vagy kábító- szerekkel) történő érintkezés miatt alakul ki.
Már az ókorban is ismerték
A betegség korántsem új keletű, egyes források szerint már az ókori görögök is ismerték, járványos előfordulása azonban a 19. század elejéig nem volt ismeretes. Először a svájci Genf városában jegyezték fel a betegség jól ismert tüneteinek járványszerű megjelenését 1805-ben, az azt követő években pedig több európai nagyvárosban is felütötte a fejét. A huszadik század elejétől főképp Afrikában követelte ezrek életét a megbetegedés. Az első szérumot lovak szervezetében kísérletezték ki még 1906-ban, igazán hatásosnak azonban csak a penicillin elterjedése bizonyult, az 1940-es években.
Az agyhártyagyulladás többféle általános tünettel is jelentkezhet (pl. láz, gyengeség és rosszullét), de néhány jellegzetes, specifikus panasz egyértelműen a fertőzés gyanújára adhat okot. Az egyik ilyen, ha az erős fejfájás semmilyen gyógyszer hatására nem múlik el, illetve egyre fokozódó, görcsös fájdalmat tapasztalunk a nyakunkban. A meningitisz okozta nyakfájdalom a nyújtástól csak rosszabb lesz, és nagyobb területet is érinthet a nyaknál és a vállaknál, ami továbbsugározhat a fejbe és a hátba is. A fejfájás sokszor fényérzékenységgel, bágyadtsággal és koncentrációs zavarokkal is párosul. Apró, vörösesbordós kiütések is figyelmeztethetnek az agyhártyagyulladásra: ezek olyankor jelennek meg, ha a betegséget okozó baktérium toxint juttat a szervezetbe, amely megtöri az apró vérereket. Sajnos ha ez a tünet megjelenik, lehet, hogy a betegnek már túl késő, és szervvagy agykárosodást szenvedett.
….
De vajon miért nő a betegek száma? Többek közt ez is kiderül a Nők Lapja Psziché 2017/01. számából.
Fotó: Getty Images Hungary
