Ez a cikk nem a „gonosz” Yoko Onóról fog szólni, John Lennon „manipulatív özvegyéről”, a „Beatles szétrobbantójáról”. (Hogy mekkora volt Yoko Ono tényleges szerepe a Beatles feloszlásában, ahhoz most információkat kaphatunk a Peter Jackson-féle, Get back című új Beatles-dokumentumfilmből.)  Ez a cikk Yoko Onóról, a képzőművészről szól, akinek legalább egy zseniális alkotását mindenkinek ismernie kell, és aki – nem mellesleg – nagyon sokat tett a kortárs magyar képzőművészeti életért.

A hófehér sakk-készlet

Bevallom őszintén, korábban fogalmam sem volt Yoko Ono képzőművészeti munkásságáról. Halványan csak valami borzalmas éneklés rémlett, de ez nem hozta meg a kedvem ahhoz, hogy behatóbban foglalkozni akarjak Yoko művészetével. Aztán pár éve egy bécsi kiállításon megpillantottam egy fehér asztalkát két székkel, az asztalon sakkfigurákkal és a mellette lévő kis cetlin az állt, hogy Yoko Ono alkotása.  Az első pillanatban le sem esett, hogy mi olyan furcsa abban, amit látok. Aztán elolvasva a mű címét – Fehér sakk-készlet („White Chess Set”) – egyből rájöttem, hogy a fekete mezők és a fekete figurák hiányoznak a tábláról. Kinek jut ilyesmi eszébe, kivenni a sakkból a lényeget? Hát Yoko Onónak jutott eszébe, 1966-ban. Ekkor egy kicsit megszerettem Yokót.

Yoko Ono Párizsban, 1989. június 6-án (Fotó: Francis Apesteguy/Getty Images)

Hírességek is kipróbálták

A Fehér sakk-készletet először a londoni Indica galériában állították ki, és sokan a csodájára jártak. (Egyébként a kiállítás megnyitása előtti napon, ebben a galériában találkozott először Yoko és John Lennon.) A híres-hírhedt filmrendező Roman Polanski és későbbi felesége, Sharon Tate színésznő többször is visszament a galériába, és éjszakánként hosszú partikat játszottak a fehér sakkal. (Végül aztán nem vásárolták meg az alkotást.)

A sakk mint a béke szigete?

A hófehér sakktábla önmagában véve is gyönyörű, tiszta, szinte éteri. Egyszerűen nem lehet csak úgy elmenni mellette. Ha pedig belegondolunk, hogy mi mindent jelenthet a kizárólag fehér bábukból és fehér mezőkből álló játék, mélyül az élmény.

A fekete kivonásával Yoko Ono gyakorlatilag megszüntette a sakk lényegét, a szembenállást és a versenyhelyzetet. Ha nincs ellenfél, nincs harc: értelmét veszti a küzdelem.

Ez a helyzet rámutat annak a gondolkodásmódnak az abszurditására, hogy a világot kizárólag egymással szembenálló kategóriák mentén képzeljük el: nyertes és vesztes, győzők és legyőzöttek. Ezáltal Yoko Ono a sakkból, ebből a több ezer éves, alapvetően a háborút megjelenítő játékból a békés egység formátumát teremtette meg.

Egy látogató a Játssz bizalommal! óriás változatával, Serpentine Gallery, London, 2012. június 18. (Fotó: Dan Kitwood/Getty Images)

A játék néhány lépés után követhetetlenné válik, hiszen képtelenség emlékezni rá, ki hová lépett, a bábuk összekeverednek. Az eredetileg kitűzött cél – a másik legyőzése – értelmét veszti. Ha a játékosok tovább akarnak játszani, új célt és új játékszabályokat kell kitalálniuk, a béke állapotában. Az egymás elleni stratégiai játék átalakul egy együttműködési kísérletté, a konfliktus helyét a párbeszéd és a kreativitás veszi át. Erre utal a mű kiegészítő elnevezése is: Játssz bizalommal! (Play it by trust) A fehér sakk-készlet így a háborúellenesség gondolatát is jelképezi, amely Yoko Ono későbbi munkáiban is rendkívül hangsúlyosan van jelen.

A magyar kapcsolat

Yoko és Sam 1987-ben (Forrás: Ron Galella Collection/Getty Images)

Yoko Ono több, mint húsz évig élt együtt Havadtőy Sámuellel (Sam Havadtoy), aki magyar származású képzőművész és lakberendező, az 1980-as évek New York-i művészvilágának emblematikus figurája. Havadtőy 1992-ben nyitotta meg Budapesten a Galéria 56-ot. A név Yoko Onótól származik, aki ezzel a névvel a képzőművészetben is bekövetkező forradalomra akart utalni. A galéria kiemelkedően fontos szerepet töltött be a rendszerváltás utáni magyar művészeti életben, mivel gyakran mutatott be olyan, a ’90-es években kuriózumnak számító világhírű művészeket, mint például Andy Warhol vagy Keith Haring. A nagyágyúk közül többen személyesen is részt vettek a budapesti kiállításmegnyitókon, ami akkoriban igencsak ritkaságnak számított Magyarországon. A külföldi művészek mellett a Galéria 56 a kortárs magyar művészek legjavának is megjelenési lehetőséget biztosított. A galéria megnyitása után Yoko és Sam sokszor megfordult Budapesten, 1998-ban John Lennon litográfiáiból rendeztek kiállítást.

Yoko a múzeumban

Magyarország első olyan múzeumát, amely kizárólag kortárs művészetet gyűjt különleges kapcsolat fűzi Yoko Onóhoz. A Ludwig Múzeum első időszaki kiállítása Yoko Ono tárlata volt 1993-ban. Egy évvel később pedig John Lennon litográfiáiból nyílt kiállítás: az 1968-69-ben készült rajzok John és Yoko életébe engedtek bepillantást. A Ludwig Múzeum 2018-ban Havadtőy Sámuel nagyszabású kiállításának adott helyt, amelynek egyik legfontosabb része a Yokóval való kapcsolatát ölelte fel és fő motívuma éppen a sakk volt.

Kiemelt kép: Getty Images