A 13-18 éves korosztály a legveszélyeztetettebb

„A kiégés gyerekeknél tulajdonképpen hasonló tünetekkel jár, mint felnőttkorban. A kialakulás folyamata nagyon összetett, nincsenek olyan egyértelmű jelei, amelyekből azonnal a burnout-szindrómára lehetne következtetni. Az iskolában gyakorlatilag ugyanaz történik, mint felnőttkorban egy munkahelyen. A gyerekek állandó teljesítménynyomás alatt állnak, átlagban 7-8 órát kell az iskolában tölteniük, és a különórákról, edzésekről, házi feladatokról még nem is beszéltünk. A gyerekkori kiégés egy fokozott, hosszan tartó stresszes állapot eredménye, melynek egyik fő indikátora az iskolai túlterheltség” – mondja Zsófia.

Mirk Zsófia pszichológus, coach, mediátor Fotó: Babakukk

Az okok tehát többtényezősek, és valószínűleg mindegyiket ugyanaz a szülői, tanulmányi vagy társadalmi nyomás vezérli: a siker. A témával kapcsolatos felmérések szerint minden második felnőtt retteg a sikertelenségtől, s a szülők ezzel a félelemmel a gyomrukban igyekeznek megóvni gyermekeiket a jövőbeli kudarcoktól. Ezzel viszont minden jó szándékuk ellenére terhet is róhatnak csemetéik nyakába.

Ahogyan Vekerdy Tamás mondta:

„A gyerek először játsszon, és ha ebben elfáradt, akkor majd kedvvel, önként veti magát a tanulásra. Mert a gyerek nem lusta, hanem kezdettől fogva mérhetetlenül kíváncsi, és igyekszik elsajátítani a világot. Lustává csak akkor lesz, ha igényeit, testi és lelki szükségleteit újra és újra semmibe veszik…”

Melyek azok a jelek, amelyek miatt a szülőknek aggódniuk kell?

Ahogyan a felnőtteknél, úgy a gyerekeknél is három fő dimenziót különböztetünk meg, amelyek különböző testi és lelki tünetekben nyilvánulhatnak meg: érzelmi kimerülést, az iskolához fűződő cinikus, közönyös viszonyt, valamint a feladatokkal kapcsolatos inkompetencia-érzést. Zsófia szerint eltérő lehet, hogy kinél milyen formában jelentkezik a betegség:

• hosszantartó apátia
• krónikus kimerültség, álmatlanság
• halogatás
• koncentrációs nehézségek
• negatív gondolatok
• étkezési zavarok, súlyingadozás
• önkárosító tevékenységek
• társas izoláció
• ingerlékenység

„A tünetek sok mindent lefednek, emiatt gyakran félreértelmezik őket, a szülőknek pedig résen kell lenniük, hogy milyen irányba terelik a folyamatot. Ha például egy teljesítményorientált szülő ráerősít minderre, akkor az komoly problémává fajulhat, ami konkrét terápiát vonhat maga után.”

Hajlamosító tényezők

A tanító-tanuló kapcsolatok nagyon meghatározóak, tehát a nebuló kiégésében nagy szerepe van az intézmény szellemiségének is. „Ahogyan a gyerek ráhangolódik otthon a szülőre, ugyanúgy rezonál a pedagógus hangulatára az iskolában is. Az intézményhez pozitívan kötődő tanulók jobban teljesítenek, általában magasabb az önértékelésük, köreikben ritkábban fordul elő szerhasználat, iskolakerülés és kamaszkori terhesség. A magas mértékű iskolai stressz gyengíti a kötődést az intézmény és pedagógus iránt, ezzel is fokozva a kiégés kockázatát.”

Fotó: Getty Images

Kapcsolódó

Én a pedagógusokkal vagyok

Jónap Rita

Egyes kutatások szerint az önértékelés és a tanulmányi motiváció mellett fontos szempont a nemi különbség is. „Kiégés esetén máshogy reagálnak a fiúk, és máshogy a lányok. A fiúknál gyorsabb átfutási idejű a folyamat, míg a lányoknál jobban elhúzódhat, de egy magyar iskolások körében végzett kutatásban (Jagodics és mtsai, 2018) nem találtak kimondottan ilyen jellegű különbséget. Azt, hogy milyen a motiváció, a személyiségjellemzők mellett nagyban befolyásolják a tanult, úgymond otthonról hozott dolgok is. Ha valaki külső motivációval rendelkezik, tehát a büntetés-jutalmazás módszerével nevelik, sokkal hajlamosabb lehet a kiégésre, ellenben azzal, aki belső, saját motivációval bír. A belső motiváció különböző tevékenységek iránt örömérzetet generál, ami védőfaktorként szolgál a kiégéssel szemben.”

A 3 legfontosabb befolyásoló tényező:

• alacsony önértékelés
• külső kontroll attitűd, magyarán az egyén meggyőződése, hogy az élet irányítja őt, és nem ő az életet
• elkerülő megküzdés, azaz az egyén nem vállalja a konfrontációt és kilép az adott szituációból

„A genetikán a kutatások alapján is kevésbé múlik, első sorban a szülői nevelés az, ami nagyon sokat tud segíteni, avagy rontani a helyzeten. A kulcs az, hogy a szülő nagy hangsúlyt fektessen a gyermeke kompetencia-érzésének kialakítására, arra, hogy a gyermek megtapasztalhassa, hogy aktívan alakíthatja a valóságát, melyben akár hibázni és korrigálni is lehet. Egy túlféltő, túlnevelő nevelésben részesült gyerek nem tapasztalja meg az önállóságot. 

Ha érzelmi biztonságot adó, megtartó közeget teremtünk, ha engedjük, hogy a gyermekünk játsszon, és mindeközben jó és rossz dolgokat egyaránt megtapasztaljon, akkor már egészen kiskorában kialakíthatja a saját megküzdési stratégiáit, ezzel is növelve az önértékelését.”

Mit tudnak tenni a szülők, ha felismerik a jeleket?

Ha a frusztráció 2-3 hétnél tovább fennáll, fontos kideríteni a lehetséges okokat, stresszforrásokat, és ha szükséges, a családi rutinjainkon is érdemes változtatni, sokkal nagyobb hangsúlyt fektetni a relaxációra és a családi kikapcsolódásra.

„Az oktatási rendszerben nagyobb hangsúlyt kellene fektetnünk az érzelmi intelligencia fejlesztésére, amire a sok lexikális tananyag mellett nem jut elég idő, tehát kiemelten fontos az otthoni beszélgetés, figyelem, elfogadás és a biztonság megteremtése. Az érzelmi kommunikáció a jelenlegi vírushelyzetben kifejezetten nehéz, hiszen a szülők is fásultak, kimerültek. Fontos tudni, hogy nem szégyen segítséget kérni, kiváltképp, ha egyedülálló édesanyákról vagy édesapákról beszélünk. Ha a szorongásos tünetek hetekkel később sem csillapodnak, érdemes felkeresni az iskolához tartozó pszichológust, valamint felvenni a kapcsolatot a pedagógusokkal, hiszen minél előbb kap segítséget a gyerek, annál kevésbé mélyül el ebben az állapotban.”

Otthoni segítség az érzelmi intelligencia fejlesztéséhez a szakértő ajánlásával

Pataky Krisztina: Az érzelmek birodalma – társasjáték

Kiadó: Optimal Optik

„A játék során az Érzelmek Birodalmában kalandozunk. Cél, hogy a Kiszolgáltatottság völgyéből mindannyian együttműködve eljussunk a Bizalom Várába. Az úton azonban a különféle érzelmek csapdájába esünk. Csak úgy juthatunk tovább, ha felidézzük az érzelemmel kapcsolatos élményeinket, kicsit magunkba mélyedünk, és az élményeket megosztjuk a társainkkal. Közben jobban megismerjük az érzelmeket, önmagunkat és a társainkat. Ha bátrak vagyunk, és segítjük egymást, egyre feljebb jutunk, és végül mindannyian megérkezünk a Bizalom Várába. Az életkornak megfelelően különböző szinteken játszhatunk” – libri.hu  

Kádár Annamária: Lilla és Tündérbogyó – könyv

Kiadó: Kulcslyuk Kiadó Kft.

„E kötet Lilla és Tündérbogyó összes eddigi kalandját gyűjti egy csokorba. A Mesepszichológia első és második részében megjelent húsz mesét tíz vadonatúj követi, amelyek szórakoztatva segítenek a gyermek érzelmi intelligenciájának fejlesztésében” – nyitottakademia.hu

Kim John Payne: Egyszerűbb gyermekkor – könyv

Kiadó:Kulcslyuk Kiadó Kft.

„Ez a könyv arról szól, miként csökkenthetjük gyermekeink életében a fékevesztett tempót, a stresszt, a képernyők uralmát, a tárgyak, tevékenységek és tagolatlan információk sokaságát, melyek anélkül árasztják el és teszik függővé őket, hogy igazi örömet nyújtanának nekik” – libri.hu

Forrás: psychologies.com, libri.hu, nyitottakademia.hu, Kiemelt kép: Getty Images