Az utolsó szalmaszál – Amikor egy levél az életet jelenti

Annak, akinek tíz-húsz-harminc évet kell börtönben leülnie, van, hogy egy levél az egész életet jelenti. Sőt, akár csak egy jó szó. Egy emberi hangsúly. Hogy valaki azt mondja, figyelek rád, mindegy, mit csináltál. A Mécses Szeretetszolgálat Magyar Börtönpasztorációs Társaság levelezőszolgálatának önkéntesei olyan, főképpen „hosszú ítéletes” emberekkel leveleznek, akiknek már senkijük, semmijük nincs. Csak a bűn, amit elkövettek, és a súlyos évek előttük. És mögöttük.

Azt mondják, az anyák maradnak legtovább. Ők tartanak ki a végsőkig – már ha vannak egyáltalán anyák. Egy kutatás szerint a házastársak négy-hat év után adják föl, az egyéb, közeli rokonok, barátok két-három év után kopnak ki a hosszúítéletes fogvatartott életéből. Hat-nyolc év után gyakran minden kinti, a szabad világgal való kapcsolat megszűnik.

Itt, a Szegedi Fegyház és Börtönhöz tartozó objektumokban százhatvan körül van azoknak az úgynevezett „életfogytosoknak” a száma, akik közül nagyjából harmincan töltik tényleges életfogytiglan tartó büntetésüket. Ők azok, akik pontosan tudják, itt fognak meghalni a börtönben. Ezt a tudatot van, aki képes elviselni, van, aki nem. Utóbbi esetben – ez igen gyakori – az elítélt megpróbált véget vetni az életének. Egy másik kutatásban egyértelműen arra jutottak, hogy azoknál a fogvatartottaknál, akiknek a külvilágból legalább egyetlen emberrel rendszeres kapcsolatuk van, rendkívül ritkán fordul elő öngyilkosság, vagy akár – hivatalos fordulattal élve – szándékos egészségkárosítás. Hogy erős marokkal kapaszkodnak minden feléjük nyújtott szalmaszálba.

A Csillagban körülbelül ötvenen leveleznek most a Mécses misszió tagjaival. A pandémia óta aki akarja, Skype-on is tarthatja a kapcsolatot a levelezőtársával, heti egy alkalommal, és a börtönparancsnokság engedélyével rendszeres, csoportos online találkozókat is tartanak.  

Az ítélet: harminc év

Mihály harminc év, tíz hónapos börtönbüntetését tölti. Huszonhárom már eltelt, van még hét. Korábban is ült már, akkor nyolc évet. Most ötvenhét éves. Egy fél élet. Itthon a számok csak számok, ahol ülök, a szobában. Kinn röpülnek a madarak. Mihály velem szemben, a képernyőbe zárva. Skype-on beszélünk. A kápolnában ül le, ahova bevezetik, arcán maszk, a szeme barna, a homlokát óvatosan összeráncolja fölötte. Illedelmesen köszön. Egy idősödő ember. Mihály gyerek is volt, a gyerekeket meg kedve szerint dobálhatja az élet. Az élet első dobása Mihállyal az volt, hogy egyéves korában az anyja megfojtotta az ágyban mellette fekvő ikertestvérét. Az élet következő dobásai ennél semmivel sem voltak jobbak. És Mihály most itt van, emberölésért.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 500 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta. Ha van már előfizetésed, lépj be .