A legelterjedtebb magyarázat szerint a busójárás eredeti célja a tél elűzése volt. Az ijesztő ruhákba bújt, kolompoló, kiáltozó és kürtszóval lármát csapó emberek azt remélték, hogy a tél megijed tőlük és elszalad. A népszokás fontos záróakkordja a szalmabábu elégetése, amely a tél halálát szimbolizálja. A 2009-től a szellemi világörökség listáján szereplő, 2012 óta pedig hungarikumként is számon tartott esemény koreográfiája és szokásai mögött olykor meglepő történetek húzódnak.

Busójárás Mohácson, 1964 (Fotó: Krantz Károly, Fortepan)

A bécsi ruhakereskedő szerepe

A busóálarcot és kifordított bundát viselő felvonulók mellett egy másik jellegzetes csoport is részt vesz az ünneplésben, a jankelék. A jankele eredete az 1890-es évekre vezethető vissza, amikor Jankele Grün, egy bécsi ruhakereskedő zsákból árulta a használt ruhákat Mohácson. A gyerekek gyakran csúfolták az árust („Jankelegri, kell-e nokedli?”), aki ezért mérgesen hozzájuk vágta a zsákját. Ebből a történetből alakult ki az a későbbi farsangi szokás, hogy busójáráskor egyesek rongyokba öltöznek és dobálják a zsákjukat. A zsákok régen hamuval vagy liszttel voltak töltve – ma már inkább ronggyal, fűrészporral vagy korommal tömik meg.

Gyerekek, el innen!

A busójárás egyik íratlan szabálya, hogy

a gyerekek nem mehetnek a vonuló csoportok közelébe, mert a hiedelem szerint akkor nem sikerül a varázslás.

A jankelék fontos szerepe, hogy távol tartsák busóktól a járókelőket, különös tekintettel a gyerekekre.

Szigorú felvonulási rend

A busójáráson felvonuló menet három csoportból áll. Az első csoportot a jellegzetes faálarcot, kifordított bundát, esetleg szalmával töltött fehér gatyát viselők alkotják, akik kereplővel zajonganak. Ők viszik a menet egyetlen óriási (2-4 méteres) kürtjét is. A második csoportot olyan maskarások alkotják, akiknek nincsenek faálarcaik. A harmadik csoport pedig a bekormozott arcú jankeléké.

Fotó: Ujvári Sándor (MTI)

Az idei program

Idén 64 busócsoport minden eddiginél több, 2000 maskarása űzi a telet a Duna-parti városban, február 24. és március 1. között.  Tizenöt helyszínen csaknem 150 program várja az érdeklődőket: gyermek néptánccsoportok és busócsoportok bemutatói, farsangi felvonulás és táncház. Megnyílik a mohácsi busójárásról és a bajai maszkajárásról szóló időszaki kiállítás a Kanizsai Dorottya Múzeumban. A leglátványosabb programokat a tradíciónak megfelelően idén is farsangvasárnapon tartják meg. A busók február 27-én csónakkal átkelnek a Dunán, felvonulnak a belvárosban, vízre teszik a farsangi koporsót, új busókat avatnak és hatalmas máglyát gyújtanak a város főterén.

Az idei részletes programról a www.mohacsibusojaras.hu oldalon és a rendezvény hivatalos Facebook-oldalán találunk információt.

Forrás: MTI, Kiemelt kép: Faludi Péter