Mindnyájunk szervezete eltérő módon reagál különböző élelmiszerekre, ezért érdemes kideríteni, melyek azok a táplálékok, amelyek nekünk egyénileg jót tesznek – és melyek azok, amelyektől érdemes inkább tartózkodnunk.

Iván Gyöngyi dietetikust arról kérdeztük, kinek ajánlaná a kereső étrend kipróbálását, hogy mire is jó ez valóban, és hogyan álljunk neki, ha szeretnénk kipróbálni.

Milyen tünetek jelezhetik, hogy étrendünk nem ideális számunkra?
Nagyon sokféle tünet jelezheti, hogy valami gond van az étkezésünkkel. Ilyenek lehetnek a gyomor-bélrendszeri tünetek (hasmenés, hányás, tartós étvágytalanság, fogyás, hasi fájdalom, reflux, székrekedés), bőrtünetek (viszketés, csalánkiütés, ekcéma), vagy különböző légúti tünetek (rohamokban jelentkező tüsszentés, tartós rekedtség, köhögés, asztma, fülgyulladás).
Vérképző rendszeri tünetek is előfordulhatnak, ilyen lehet többek között a vérszegénység, továbbá a fáradékonyság, ingerlékenység vagy a migrén bizonyos esetekben szintén visszavezethető táplálkozási problémákra. Gyermekkorban a lassú növekedés, a nem megfelelő súlygyarapodás lehet intő jel.

Mire jó a kereső étrend?
A kereső étrend célja, hogy az illető ki tudja szűrni az allergiás tüneteket kiváltó élelmiszereket vagy élelmiszer-összetevőket. A kereső étrend lényege, hogy egy olyan diéta kerüljön kialakításra, amely nagy valószínűséggel nem fog tüneteket előidézni.

Olyan élelmiszereket lehet felhasználni a diétában, melyek igen ritkán okoznak tüneteket, ilyen például a főtt pulykamell, burgonya, rizs és a főtt alma.

Majd ezt szükséges lépcsőzetesen bővíteni, úgy, hogy az új élelmi anyagok bevezetése között várunk 24-48 órát. Erre azért van szükség, mert bizonyos allergiák tünetei ennyi idővel később is megjelenhetnek. Ha panaszt észlel az illető, akkor nagy valószínűséggel az utoljára bevezetett élelmiszer okozta azt. A diéta betartásának ideje átlagosan 5-14 nap. Előfordulhat más értelmezésben is a kereső étrend, dr. Pécsi Tibor címzetes docens Úr sorait idézve: „Ha a páciens kórtörténete alapján anafilaxiás sokkra nem kell számítani, sorra kell venni azokat az élelmiszereket és ételeket, amelyek allergizáló hatásúak lehetnek, s az étrendből való egyenkénti kihagyásukkal ellenőrizni lehet, hogy megszűnik-e az allergia”.

Hogyan kezdjünk bele egy ilyen diétába?
Ha felmerül a gyanú, hogy valamely élelmiszer vagy élelmiszer-összetevő panaszokat okoz, akkor érdemes először táplálkozási naplót vezetni, amelyben feltüntetjük, hogy mikor mit ettünk, és felírjuk, voltak-e panaszaink és ezek milyen jellegűek voltak. Ezt érdemes egy hónapig vezetni, és ha ily módon nem sikerül kideríteni, hogy mi okozhatja a kellemetlen tüneteket, akkor lehet kereső étrendbe kezdeni. Ehhez

mindenképpen javasolt gasztroenterológus, allergológus, és/vagy dietetikus szakember felkeresése, akiknek be tudjuk mutatni az általunk vezetett táplálkozási naplót.

Azért érdemes orvost felkeresni, mert ők tudnak további vizsgálatokat (bőrteszteket, Prick-tesztet, laborvizsgálatokat) végezni vagy végeztetni. A dietetikus szakember az étrend kialakításában tud majd segíteni.

Milyen esetleg veszélyes élettani hatásai lehetnek a kereső étrendnek? Mire figyeljünk nagyon, ha belevágunk?
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy akut betegség fennállásakor, korábbi súlyos anafilaxiás reakció előfordulásánál nem szabad belevágni az allergénkereső étrendbe. Továbbá kizáró tényezők még az instabil angina pectoris (koszorúérgörcs), várandósság és a szezonális allergiák. Nagy körültekintést igényel a diéta kivitelezése, ha gyógyszert szedünk, ugyanis a gyógyszerek növelhetik, gátolhatják, késleltethetik vagy elfedhetik a reakciót. Illetve, ha az illetőnek van valamilyen betegsége, például cukorbeteg, ilyenkor még fontosabb, hogy saját maga ne kezdjen bele egy ilyen étrendbe, még akkor sem, ha csak rövid ideig tervezi tartani a kereső étrendet.

Kinek érdemes kipróbálnia?
Magunktól egy szigorú kereső étrendet nem érdemes kipróbálni, ehhez érdemes előtte orvossal konzultálni, illetve dietetikusi segítséget kérni. Ők mérlegelni tudják, hogy szükséges-e egy ilyen étrendbe belekezdenünk, és ha igen, akkor ez meddig tartson, pontosan mik képezzék az étrendünket és milyen módon bővítsük azt. Ha arra gyanakszunk, hogy egy élelmiszer, például tej okozhatja a problémát, és elhagyjuk két hétig – nagy bajt nem teszünk vele. Ha ez idő alatt javultak a panaszaink, akkor is érdemes felkeresni egy szakértőt (orvost, dietetikust), hogy hogyan folytassuk tovább, ugyanis, ha hosszabb távon ki szeretnénk zárni bizonyos élelmiszert vagy élelmiszereket az étrendünkből, akkor az már hiányállapotok (nem megfelelő energia- és tápanyagbevitel, illetve a nem megfelelő vitamin- és ásványianyag-bevitel) kialakulását eredményezheti.

Kiemelt kép: Science Photo Library/Getty Images