A helyszín egy brooklyni elmegyógyintézet, az éjszaka közepén. Egy Leonard Lowe nevű, középkorú páciens kimászik az ágyból, és átsétál a kórház társalgójába. Most ott üldögél pizsamában egy fehér műanyag széken.

Mindez már önmagában orvosi csoda.

Leonard ugyanis gyerekkora óta furcsa, mozdulatlan transzállapotban élt, s utoljára több mint 30 évvel ezelőtt mozdult, vagy szólalt meg. Orvosa, a fiatal, szakállas neurológus, aki nemrég került a kórházhoz, alig hisz a szemének.

– Késő van, mindenki alszik – mondja az orvos.

– Én nem – feleli a beteg.

Ha a fenti dialógus ismerősen hangzik, azért van, mert ez volt az egyik legjobb jelenet az Ébredések című, 1990-ben bemutatott, hollywoodi fi lmben, amelyben Robert De Niro játszotta Leonardot, Robin Williams pedig a zseniális, unortodox módszerekkel dolgozó orvost.

Az Oscar-díjra jelölt fi lm azt meséli el, hogyan kelt életre egy L-dopa nevű kísérleti gyógyszer hatására több tucat olyan beteg, akik évtizedek óta mozdulatlanságra voltak ítélve az agyvelőgyulladás egy ritka – és gyógyíthatatlannak gondolt – formája következtében.

Az eredmény lenyűgöző. A páciensek többsége mozog, beszél, sír és nevet. Néhányan közülük énekelnek, és táncra perdülnek. A transzban leélt évek után, amelyeket egy elmegyógyintézetbe zárva töltöttek, úgy tűnik, most szó szerint felébredtek.

Mélyen megkapó kép, s főként azért, mert a való életben is megtörtént New Yorkban, a hatvanas évek közepén. Oliver Sacks – a kedves doki, akit Williams játszott – augusztus 30-án hunyt el, 82 éves korában. A hírt, miszerint gyógyíthatatlan rákja van, rendhagyó  publicisztikában jelentette be a New York Timesban idén februárban.

…

 A cikk folytatását a Nők Lapja 2015/41. lapszámában olvashatjátok.

#noklapjahu

Szöveg: Oravecz Éva Csilla

Fotó: Europress, Profimedia