Gyakran jutott eszembe a megosztott, régi Berlin, míg az integrált oktatásról gyűjtöttem információkat. Ugyanis ifjonc koromban gyorsan felfedeztem, két arca van: egy nappali és egy éjszakai. A nappali azt sugallta, minden tökéletes, közben nem voltak válaszok a kínos kérdésekre, aztán este, a sörözők mélyén ugyanazok meséltek ellentmondásokról, visszásságokról, fájdalmakról, akik a nappali idillt vetítették. S ha előreugrunk az időben harmincegynéhány évet, hasonló tapasztalatokról számolhatok be. Sok pedagógus hárította el annak lehetőségét, hogy nyilatkozzon az integrált oktatásról, majd ugyanezek a tanítók-tanárok mondták el telefonon és magánbeszélgetésekben, hogy szakmai segítők híján végtelenül nehéz a sajátos nevelési igényű és a tipikusan fejlődő gyerekek együttes tanítása.

Ismerjük meg a lehetőségeket!

A KSH közleménye szerint nőtt a sajátos nevelési igényű gyerekek száma, ám a jelenséget nem lehet a járvány nyakába varrni, hiszen a növekedés évek óta tart. Vegyük hát sorra, mit érdemes tudniuk a szülőknek e helyzetben!

– A köznevelési törvény meghatározása szerint a „kiemelt figyelmet igénylő” gyerekek kategóriájába a gyermekvédelem hatáskörébe tartozók mellett a különleges bánásmódot igénylők tartoznak – magyarázza Szigethi Zsófia autizmusra szakosodott gyógypedagógus, aki képzéseket tart tanítóknak-tanároknak, és ötgyerekes édesanyaként szülői szemszögből is ismeri az oktatási gyakorlatot. – Utóbbiak a kiemelten tehetséges gyerekek, a BTMN-esek, azaz a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdők, és az SNI-sek, a sajátos nevelési igényűek. A BTMN enyhébb probléma, kezelése az általános iskolák feladata, a köznyelvből is ismert SNI ellátása a gyógypedagógia, vagy az általános iskola és a gyógypedagógia együttműködésének körébe tartozik.

Szigethi Zsófia hangsúlyozza, hogy a szülőknek nem kell passzívan várniuk az oktatási intézmény intézkedésére, ők is kezdeményezhetik, hogy az átlagostól eltérően fejlődő gyerekeiket a területileg illetékes szakszolgálat megvizsgálja. Ilyenkor sor kerül pszichológiai vizsgálatra (IQ) és pedagógiaira is, amelynek során felmérik az olvasási, írási, helyesírási, matematikai készségeket. Ezek alapján a pedagógiai szakszolgálat megállapíthatja, BTMN-esnek számít-e a gyerek, és ha igen, a bizottság meghatározza, milyen óraszámban vegyen részt fejlesztő foglalkozásokon az iskolájában. Ha felmerül az SNI gyanúja, további vizsgálatokra küldik a gyereket, a lakóhely szerint illetékes székhelyintézménybe vagy az országos hatáskörű szakértői bizottságokhoz. 

– Sajátos nevelési igényű az a gyerek, aki a bizottság véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, továbbá ide sorolódnak az autizmus spektrumzavarral és egyéb pszichés fejlődési (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási) zavarral küzdők. E csoportba tartozik még a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia és az ADHD (hiperaktivitás/figyelemzavar) is. Azokkal az SNI-s gyerekekkel, akiket alkalmasnak találnak az integrált oktatásra, gyógypedagógus is foglalkozik előírt óraszámban az általános iskolákban.