Az elmúlt évek maxi-mini harcai lecsillapodtak és a konfekcióban kialakult egy általános hossz: az öltözék a térd közepéig ér, vagy egy két centivel lejjebb. Viszont lényegesen nagyobb a különbség az egyes korosztályok öltözködése, a tizenévesek sportos, vagy farmer „stílusú” viselete, merész szín- és anyagkombinációik (pöttyös csikóssal, virágos kockással) és a negyvenévesek hagyományos öltözködési formái között.

Fiatalok részére a könnyű szövetkabátok, ballonok, a télinél bővebb, öblösebb kapucnival, készülnek, sok zsebbel, a szabásvonalakat több soros tűzés emeli ki. Idősebbeknek marad a kedvelt, „soványító” redingot forma, lefelé enyhén bővülő; kétsoros gombolással.

A nadrágkosztüm változatlanul divatos, mintás jacquard-szövetből, jerseyből, ballonból — de nemcsak fiataloknak, hanem a negyvenéveseknek is, akiknek inkább sima szövetből, hosszabb kabáttal és bővebb nadrágszárral készítik. Újdonság, hogy a nadrágkosztüm vagy kosztüm kabátja csíkos vagy kockás anyagból készül, míg a nadrág egyszínű sima szövetből. A szoknyák elöl, vagy körben rakottak (ezt láthatjuk képünkön is). A ruhák szabásvonala nyújtott, ami különösen a molettebbek részére kedvező. Fiataloknál a szoknyarész erősen bővül, gloknis, hajtásokkal.

A modelleket Hiczkó Katalin tervezte (Ruházati Bolt)

Nők Lapja 1972/11. (Forrás: Nők Lapja archívum)
Kiemelt kép: Getty Images