Bizonyított tény: a legkisebb fény mellett aludni is árt az egészségnek

Ha nem is laboratóriumi körülmények között, de a lehető legsötétebb szobában kellene aludnunk.

Ki ne aludt volna már el úgy, hogy bekapcsolva felejtette a tévét vagy égve maradt az éjjeli lámpája?  És ki gondolta volna, hogy csupán egyetlen félhomályban töltött éjszaka képes ártani az egészségünknek? Pedig egy friss kutatás erre az eredményre jutott: a vizsgálat azon (egészséges, fiatal) résztvevőinek, akik félhomályban (például bekapcsolt, de lenémított televízió mellett) aludtak át egy éjszakát, megemelkedett a vércukorszintjük és a pulzusuk. Ez a minimális fény is áthatolt a szemhéjukon – annak ellenére, hogy csukott szemmel aludtak –, és megzavarta az alvásukat, mondta el a tanulmány szerzője, dr. Phyllis Zee, a Northwestern Egyetem Cirkadián- és Alvásgyógyászati Központjának igazgatója a CNN-nek. 

„Milyen hatása lehet az egészségünkre az, ha nem teljesen sötétben alszunk el?” – tette fel a kérdést Zee, aki csapatával húsz egészséges, húszas éveiben járó embert kért arra, hogy töltsenek el két éjszakát az alvásközpontban. Az első éjszakán koromsötét volt a szobájukban, olyan sötét, hogy „akkor sem láthattak semmit, ha nyitva volt a szemük” – mondta a kutatás vezetője. Mindegyik résztvevőt monitoroztak különböző mérőeszközökkel, figyelték a pulzusukat, a légzésüket, vérvétellel pedig például a melatoninszintjükről is gyűjtöttek információt. A második éjszaka a résztvevők egyik fele ugyanilyen sötétben aludt, míg a többieknek félhomályban kellett álomra hajtaniuk a fejüket. Hasonló fényviszonyok között, mint „egy nagyon-nagyon felhős napon, vagy mint amikor az utcai fények beszűrődnek az ablakon” – pontosított Zee. 

A kevéske fénynek mindössze 5-10 százaléka hatolt át a csukott szemhéjukon, és bár ez tényleg elenyésző mennyiségnek tűnik, még ez is képes volt megzavarni a második csoport alvását.

A minimális fény hatására gyors szemmozgást, magasabb pulzust, az inzulinrezisztencia emelkedését figyelték meg a kutatók a résztvevőknél, akiknek a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszere is kiegyensúlyozatlanná vált.

A félhomály hatására pedig még a melatoninszintjük is alacsonyabb volt, írta Zee a hétfőn megjelent tanulmányban, amely rámutat arra is, hogy ezek a változások hosszú távon komoly szívproblémákhoz, kettes típusú cukorbetegséghez, sőt akár korai halálhoz is vezethetnek.

Az eredmények tudatában mit érdemes tennünk? Zee azt tanácsolja mindenkinek, hogy elalvás előtt húzzuk be a függönyöket, kapcsoljunk le minden lámpát, sőt fontoljuk meg az alvómaszkok, más néven szemmaszkok használatát. „Azt hiszem, az eredményeink elég erős indokok arra, hogy odafigyeljünk a hálószobánk fényeire – mondta. – Gondoskodjunk róla, hogy az elalvás előtti egy-két órában is mérsékeljük már a fények erősségét.” Az alvásszakértő azt is hozzátette, hogy a számítógépek, mobiltelefonok és táblagépek képernyőjének kék fénye legalább olyan káros, mint a lámpák fénye, ezért ezek használatát is érdemes mellőzni lefekvés előtt. 

Kiemelt kép: Getty Images; Forrás: CNN Health, pnas.org