Az Illés, a Metró, az Omega, a Hungária vagy a Neoton együttesek tagjai, valamint Koós János, Korda György, Aradszky László, Delhusa Gjon, Soltész Rezső, Máté Péter, Szécsi Pál, Ihász Gábor és Vámosi János is mind a Táncdalfesztivál versenyzői voltak egykoron – ebben a cikkben viszont kifejezetten az itt feltűnt női énekesek előtt tisztelgünk.
1966 – Kovács Kati, Zalatnay Sarolta és Koncz Zsuzsa
Az első Táncdalfesztivál idején az énekesek rögzített mikrofon előtt, egy helyben állva adták elő a nekik írt számokat, hiszen a verseny alapvetően nem róluk, hanem a dalokról (a zeneszerzők és a szövegírók munkájáról) szólt – mégis vitathatatlanul sokat tett hozzá a szerzemények sikeréhez egy-egy kiemelkedően tehetséges, szorgalmas vagy érdekes előadó. Nekik nem volt beleszólásuk abba, hogy mit és hogyan énekelnek – cserébe viszont egy szempillantás alatt országszerte ismertté és népszerűvé tehette őket a Magyar Televízió.
Nagyot robbant ekkor a 22 éves Kovács Kati, aki az előző évben az Év Hangja lett Ki mit tud?-győzelme miatt – 1966-ban pedig a Táncdalfesztiválon is első helyezett lett (Toldy Máriával megosztottan – róla később lesz szó). A Nem leszek a játékszered című dal hangzásában inkább volt beat-, mintsem popzenei mű, így igen formabontónak számított akkoriban itthon – akárcsak a második díjat nyert Illés együttes Még fáj minden csók című dala.
Kovács Kati: Nem leszek a játékszered – Zeneszerző: Gyulai Gaál János, szövegíró: Hajnal István
A történelem első Táncdalfesztiválján második helyezettnek járó díjat kapott többek között a fellépésekor még csak 18 éves Zalatnay Sarolta is – őt az azóta hősszerelmesek örök himnuszává avanzsált Hol jár az eszem című dal elénekléséért részesítették jutalomban.
Zalatnay Sarolta: Hol jár az eszem – Zeneszerző: Auth Ede, szövegíró: Halmágyi Sándor
Az első Táncdafesztivál különdíjasa ebben az évben Koncz Zsuzsa volt, aki a Nincsen olyan ember című dalt adta elő. Ezen az első Táncdalfesztiválon már fellépett Harangozó Teri (díjat ekkor még nem nyert), valamint a később a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, Molnár Piroska is.
Koncz Zsuzsa: Nincsen olyan ember – Zeneszerző: Payer András, szövegíró: S. Nagy István
1967 – Toldy Mária, Ambrus Kyri és Fenyvesi Gabi
Az első Táncdalfesztiválon már befutott énekesnőként szerepelt Ambrus Kyri, Hollós Ilona, Mátrai Zsuzsa, Mikes Éva, Sárosi Katalin, Záray Márta és Toldy Mária is – utóbbi ’67-ben már második alkalommal állatott a dobogó felső fokára. Előző évben a Más ez a szerelem című dallal.
Toldy Mária: Más ez a szerelem – Zeneszerző: Bágya András, szövegíró: G. Dénes György
1967-ben pedig a Rövid az élet eléneklése okán kiáltották ki az egyik legjobbnak. Toldy Mária családjában egyébként tovább öröklődött a zenei versenyek szeretete: Malek Miklós zeneszerzőtől született lánya, Malek Andrea színésznő a The Voice, fiuk, a zeneszerző és producer ifj. Malek Miklós pedig az X-Faktor mentoraként dolgozott a műsor magyar változatában.
Toldy Mária: Rövid az élet – Zeneszerző: Majláth Júlia, szövegíró: Fülöp Kálmán
A korábban már említett Zalatnay Sarolta a második Táncdalfesztiválon ért el először első helyezést – mégpedig a Nem várok holnapig című (azóta már) klasszikussal.
Zalatnay Sarolta: Nem várok holnapig – Zeneszerző: Majláth Júlia, szövegíró: Fülöp Kálmán (a dal a Youtube-ra átlinkelve lejátszható)
A november végén elhunyt Ambrus Kyri 1967-ben a harmadik helyre énekelte a Nappalok és éjszakák című dalt. Érdekesség, hogy a szerzők eredetileg nem neki szánták ez a számot, de miután az első énekes nem tudta azt elénekelni, két héttel a fesztivál előtt megkeresték vele Ambrus Kyrit – aki bár saját bevallása szerint nem igazán kedvelte a dalt, végül mégis ez volt az egyetlen, amellyel valaha díjat nyert a versenyen.
Ambrus Kyri: Nappalok és éjszakák – Zeneszerző: Gyulai Gaál János, szövegíró: Hajnal István
Az egyébként komolyzenében sokkal otthonosabban és régebb óta mozgó Fenyvesi Gabi szintén harmadik lett az Ádám, hol vagy? című dallal, ami ma is szállóigeként él tovább az Ádámok és ismerőseik körében. Ambrus Kyrihez hasonlóan Fenyvesi Gabinak sem tetszett a rá osztott versenydal – és bár ennek köszönhetően később összesen ötvennégy dalt énekelt fel a rádióban, mégis csak ebből az egyből lett sláger.
Fenyvesi Gabi: Ádám, hol vagy? – Zeneszerző: Deák Tamás, szövegíró: Fülöp Kálmán
Ezen a Táncdalfesztiválon tűnt fel először Karda Beáta is, de az ott elénekelt Csuda jó fej című versenydallal végül nem jutott be a döntőbe.
1968 – Mary Zsuzsi, Harangozó Teri és Koncz Zsuzsa
Mary Zsuzsi az előző versenyen tűnt fel először, ott a Csakis nekem című dallal nem jutott döntőbe, ’68-ban viszont az első helyig jutott a Mamával.
Mary Zsuzsi: Mama – Zeneszerző: Dobos Attila, szövegíró: Szenes Iván
Második lett az ekkor már befutott énekesnő, Magyarország első aranylemezének (Minden ember boldog akar lenni, 1966) tulajdonosa, Harangozó Teri.
Harangozó Teri: Sose fájjon a fejed – Zeneszerző: Deák Tamás, szövegíró: Fülöp Kálmán
1966-ban különdíjas volt, és döntőbe is jutott (ahogyan egy évvel később is), ’68-ban viszont végre a dobogóra is felkerült Koncz Zsuzsa a Táncdalfesztiválon.
Koncz Zsuzsa: Színes ceruzák (szerzők: Szörényi Levente és Bródy János)
1969 – Késmárky Marika
Az Illés együttes már 1967-ben bojkottot hirdetett a fesztivál ellen, mondván, nem szerencsés a beatet összemosni a sláger- és tánczenével. Ehhez a szándékos távolmaradáshoz csatlakozott az Omega együttes 1969-ben, ennek következtében pedig az az évi verseny alkalmával a hagyományos tánczenén volt nagyobb hangsúly.
Ezen a fesztiválon 52 versenyző közül 28-an itt léptek először közönség elé: például a nyertes Késmárky Marika is ekkor debütált. Új szabály volt, hogy minden versenyző csak egy dallal indulhatott, ráadásul a fesztivál történetében először amatőr énekesek is megmérettethették magukat (közülük emlékezetesen szerepelt például Balás Eszter csecsemőgondozó, Kuna Magda adminisztrátor és Kovács Ferenc kárpitos).
Késmárky Marika: Egy fiú a házból – Zeneszerző: Bágya András, szövegíró: S. Nagy István
1971 – Katona Klári
Egy év kihagyás után a verseny 1971-ben visszatért, Zalatnay Sarolta másodjára is hazavitte az aranyat (a Fák, virágok, fény című S. Nagy István–Schöck Ottó dalnak köszönhetően), és ebben az évben tűnt fel a később ikonná nőtt Katona Klári. A Miért kell búcsúzni mindig? (zeneszerző: Malek Miklós, szövegíró: S. Nagy István) és Üres a világ című dalokat énekelte el, bár díjat egyikkel sem nyert – később, 1977-bben a Táncdalfesztivál ,,utódján”, a Metronómon győzedelmeskedett a Tíz percet az évekből (szerző: Demjén Ferenc) című dallal.
Katona Klári: Üres a világ – Zeneszerző: Berki Géza, szövegíró: ifj. Kalmár Tibor
1972 – Cserháti Zsuzsa és Szűcs Judith
Kovács Kati szintén kétszeres Táncdalfesztivál-nyertessé vált az Add már uram az esőt (zeneszerző: Koncz Tibor, szövegíró: Szenes Iván) című dallal, Koncz Zsuzsa követte őt a második helyen a Mondd el, ha kell (szerzők: Illés Lajos és Bródy János) című szerzeménnyel. Előadói díjat Kovács Kati és Katona Klári mellett egy új fellépő, bizonyos Cserháti Zsuzsa kapott, aki a (Repülj, kismadár című Hajdú Sándor–S. Nagy István dalt is elénekelte, de végül a) Nem volt ő festővel a döntőig jutott.
Cserháti Zsuzsa: Nem volt ő festő – Szerző: Mészáros Ágnes
Szűcs Judith ebben az évben az Év Hangja volt, mivel megnyerte a Ki mit tud?-ot táncdal kategóriában – az utolsó klasszikus Táncdalfesztiválon pedig döntős volt.
Szűcs Judit: Szólj már, vagy kiabálj – Zeneszerző: Fáy András Attila, szövegíró: Neményi Antal
A már említett 1977-es Metronóm után a rendezvény 1981-ben Tánc- és popdalfesztiválként tért vissza, 1986-ban és ’88-ban Interpop Fesztivál volt, 1991 ÁB Popfesztivál, 1992 Volt egyszer egy fesztivál néven futott. 1992-ben az Egri Táncdalfesztivál, 1993-ban a Pop-rock fesztivál és a II. Egri Táncdalfesztivál, 1994-ben A Magyar Televízió Táncdalfesztiválja (a győztes Bayer Friderika a Kinek mondjam el vétkeimet című dallal képviselhette Magyarországot az 1994-es Eurovíziós Dalfesztiválon), 2009-ben a Volt egyszer egy táncdalfesztivál című kezdeményezés igyekezett életben tartani a Táncdalfesztivál emlékét. Mindezt és az eredeti versenyt összegezve Kovács Katinak sikerült szólistaként a legtöbbször, összesen három alkalommal megnyernie a dalversenyt (a legeslegelsőt 1966-ban, az utolsó ,,hagyományosat” 1972-ben és az 1981-es Tánc- és popdalfesztivált) – így minden elfogultság nélkül nevezhetjük őt a Táncdalfesztiválok koronázatlan királynőjének.
Kiemelt kép: Erkel Színház, a Táncdalfesztivál döntője, Harangozó Teri, 1968. Fortepan/Szalay Zoltán, Forrás: Wikipedia, YouTube, 24.hu, Volt egyszer egy beatkorszak, Poptörténeti emlékpont
