Most talán a város? – Vass Virág beköszöntője az új Nők Lapjából

Malmozok hasamon összefont kezem ujjaival, elégedetten pislogok. Az idén először kint ülök a balkonon. Szimatolom az élet páráit, amely egyszerre tavaszszag és kipufogógáz, rántott hús és egy eltaposott büdös bogár illata. Az élet tapintatosan, virágnyelven szól hozzánk.

Mit akar mondani?

Évmilliók távlatából mond valamit. Lélegezzél, ne tégy semmit, figyelj… ilyesmit.

Az a rengeteg por négymilliárd éve, valamilyen rejtélyes okból, összeállt poroszlopokká. Aztán titokzatos termonukleáris reakciónak köszönhetően egy meglehetősen átlagos galaxisban egy nem különösebben érdekes bolygón elindult az élet.

Azóta csaknem öt alkalommal a teljes kipusztulás határán állt a Föld, mindössze kétezer túlélővel. Hamarosan nyolcmilliárdan leszünk. A következő évtizedekben becslések szerint kétmilliárd új otthon épül ezen a bolygón.

A kérdés csak az: hová?

Vannak urbanofóbok, vagyis olyanok, akiket a hideg ráz a nagyvárostól, és urbanofilok, ízig-vérig nagyvárosi alkatok. Abban mindannyian egyetértünk, hogy jólesik az idegrendszerünknek, ha kimozdulunk a szabadba. A régiek ezt úgy mondták: levegőváltozás. Már ők is fontosnak tartották, hogy a városlakó időről időre zöldebb környezetbe kerüljön.

A Földön mindenütt, így Magyarországon is a lakosság elsöprő többsége (71%-a) városlakó. A pandémia, a távmunka, az elszálló ingatlanárak, a falusi csok hatására az elmúlt hónapokban családok ezrei hagyták el Budapestet, Debrecent, Szegedet, Miskolcot. (16. oldal) Én még úgy tanultam földrajzórán: Budapest kétmilliós nagyváros. Jelenleg az egyre terpeszkedő fővárosban csupán 1,6 millió ember él. Túl a lakóparkokon, a távoli hegyeken, az apró falvak viszont megteltek. Lépésben, benzingőzben lehet megközelíteni a pilisi településeket.

Úgy tűnik, nem elég lakcímet váltani, életstílust is kellene. Az újabb területek elvárosiasítása helyett a meglévőket élhetővé tenni.

Elég kilépni az erkélyre, és a természet emlékeztet rá, hogy van néhány dolog – hegy, fa, folyó, végtelen égbolt -, amely nagyobb nálunk. Kiszámítható törvényeket, rendet, szépséget kínál. Egy olyan ritmust, amihez jó igazodni.