Zola élete – A legjobb forgatókönyvnek járó díj (1937)

Forgatókönyvíró: Geza Herczeg

Az első forgatókönyvért járó magyar díjat Geza Herczeg vihette haza a Zola élete című alkotásért. A történet a Dreyfus-ügyre koncentrál, ami miatt a híres francia írót egy év börtönbüntetésre ítélik, és ami miatt menekülnie kell hazájából.

Ébredj, szerelmem! – A legjobb forgatókönyvírónak járó díj (1940)

Forgatókönyvíró: Székely János

Székely János magyar költő, író az európai filmtörténetben is hatalmas úttörőnek számított, hiszen ő írta az egyik első hangosfilm forgatókönyvét Hans Székely néven, Berlinben. Hitler hatalomra jutása után költözött Hollywoodba, ahol keresett forgatókönyvíró lett. 1940-ben az Ébredj, szerelmem! című filmért, ami egy pilóta és egy riporter romantikus kalandjait követi végig Európában, Oscar-díjat kapott.

A bagdadi tolvaj – A legjobb operatőrnek, a legjobb látványtervért és a legjobb vizuális effektekért járó díj (1941)

Producer: Korda Sándor

Azon filmek egyike, ami a felnőttek és a gyerekek számára egyaránt élvezetesen mutatja be az Ezeregyéjszaka csodás világát. Az alkotás a pusztatúrpásztói származású producer, Korda Sándor nevét jegyzi, aki a brit filmipar egyik meghatároz alakja volt, a London Films brit filmstúdió alapítója. Bár ebben az esetben nem közvetlenül az ő munkáját díjazták, a filmnek mégis listánkon a helye.

Őrség a Rajnán – A legjobb férfi főszereplőnek járó díj (1943)

Főszereplő: Lukács Pál

A budapesti színészt a Vígszínházban elért sikereit követően az egész világ megismerhette, miután Amerikába költözött. A hihetetlenül izgalmas, Őrség a Rajnán című drámában vállalt szerepéért Oscar-díjat is nyert, ezzel pedig ő lett az első magyar színész, akinek a munkáját arany szobrocskával díjazták.

A negyvenkilences szélességi fok – A legjobb forgatókönyvírónak járó díj (1941)

Forgatókönyvíró: Pressburger Imre

A miskolci Pressburger Imre az 1920-as években kezdett forgatókönyveket írni. Tehetsége először Berlinbe, majd Párizsba és onnan Angliába vitte, ahol állandó alkotótársa Michael Powell rendező lett. Számos sikeres filmet jegyeznek együtt, többek közt A negyvenkilences szélességi fokot is, amiért Oscart kaptak. A történet Kanada és az USA határának közelében, a 49-es szélességi foknál játszódik, ahol egy német tengeralattjáró tűnik fel, ami békés kereskedőhajókat süllyeszt el.

Casablanca – A legjobb rendezőnek járó díj (1944)

Rendező: Kertész Mihály

A filmtörténet egyik legnagyobb és legismertebb romantikus klasszikusát a budapesti származású Kertész Mihálynak köszönhetjük, aki 17 éves korában szökött meg otthonról egy cirkusszal, majd színészetet tanult. Mégis rendezőként ért el óriási sikereket, miután 1926-ban emigrált az Egyesült Államokba. Hollywoodi karrierje alatt több mint 100 filmet készített.

Anna és a sziámi király (1947) – A legjobb látványtervért járó díj

Látványterv: William S. Darling (Sándorházi Vilmos Béla)

A festőművészként végzett Sándorházi Vilmos Béla még 1910-ben érkezett az Egyesült Államokba, és kezdetben portréfestőként kereste a kenyerét, ám 1920-tól már a filmiparban foglalkoztatták, ahol szép sikereket ért el. Hétszer jelölték Oscar-díjra, ezek közül hármat tudott szobrocskákra váltani, így a Kavalkádért (1934), a Bernadette daláért (1944) és a nagysikerű, Anna és a sziámi királyért (1947) kapott Oscart.

Adolph Zukor – Életműdíj a Paramount Pictures alapításáért (1949)

Csupán négy elemit végzett, mielőtt inasnak szegődött volna egy vegykereskedésbe, és 15 évesen emigrált volna az Egyesült Államokba. Leleményességének köszönhetően azonban óriási sikereket ért el producerként, a Paramount Pictures megalapítása miatt többek közt az ő nevéhez köthető a hollywoodi filmgyártás létrehozása. Mesés élete jól példázza, hogy Hollywoodban az álmok tényleg valóra válnak vagy legalábbis váltak egykoron.

Ben Hur (1960) – A legjobb filmzenéknek járó díj

Zeneszerző: Rózsa Miklós

Az egyik legismertebb muzsikusnak tartották számon Hollywoodban, aki több mint száz filmzenét komponált, műveit pedig a legismertebb előadók szólaltatták meg. Három alkotásáért, az Elbűvölve (1946), a Double Life (1948) és a Ben Hur (1960) című filmek zenéjéért Oscar-díjat is kapott. Közülük az utóbbi igazán kiemelkedik, dallamait szinte mindenki felismeri a világon.

Legénylakás – A legjobb látványtervnek járó díj (1961)

Látványterv: Trauner Sándor

Trauner Sándor nem más, mint Rippl-Rónai növendéke volt. Kiemelkedő tehetségével hamar világhírnevet szerzett, és egy meghívást Hollywoodba, ahol olyan híres rendezők díszlet- és látványtervezőjeként dolgozott, mint Orson Welles vagy Billy Wilder. A Legénylakás című film látványterveiért Oscar-díjat kapott.

My Fair Lady – A legjobb rendezőnek járó díj (1965)

Rendező: George Cukor

A Casablanca mellett a másik legismertebb klasszikus a My Fair Lady, amit szintén magyar származású rendező neve fémjelez. George Cukor New York-i magyar család sarja volt, először színházi rendezőként bizonyított, majd pályája a Broadway-re vezetett. Olyan hatalmas sztárokkal dolgozott együtt, mint Katherine Hepburn, Greta Garbo vagy Audrey Hepburn.

Harmadik típusú találkozások – A legjobb operatőrnek járó díj (1978)

Operatőr: Zsigmond Vilmos

Szegeden született, és egy legenda szerint az első fotózásról szóló könyv akkor került a kezébe, amikor fiatalkorában egy betegség ágynak döntötte. A fotózástól pedig szinte egyenes út vezetett az operatőri hivatásig. Miután az Egyesült Államokba disszidált, első jelentősebb munkáját Peter Fondával jegyezte a Bérelt kezekben. Művészként és a munkában is maximalista volt, egyedi látásmódja és képi ábrázolása miatt pedig az egyik legkeresettebb operatőrré vált. Steven Spilberggel már a hetvenes években többször dolgozott együtt, az egyik ilyen gyümölcsöző közös munkájuk a Harmadik típusú találkozások című film volt.

A Légy – A legjobb animációs rövidfilm (1981)

Rendező: Rófusz Ferenc

Rófusz Ferenc munkájáig több magyar, illetve magyar származású filmiparos kapott Oscar-díjat, ám a rajzfilmrendező alkotása volt az első olyan, ami nem a tengerentúlon, hanem hazánkban született. A szobrot a díjátadón Dósai István, a Hungarofilm akkori igazgatója vette át Rófusz nevében – vagyis inkább az alkotónak kiadva magát –, aki csak a Szabad Európa Rádióban értesült a győzelméről. A szobrot még aznap este elkobozták Dósaitól, és később a valódi rendező át is vehette a neki járó elismerést.

Mephisto – A legjobb idegen nyelvű film (1982)

Rendező: Szabó István

Az 1920-as években játszódó történet a magyar játékfilmek közül elsőként nyerte el a legjobb idegen nyelvű filmnek járó díjat. Szabó István munkásságát még számtalan elismeréssel jutalmazták, köztük Kossuth-díjjal és a Nemzet Művésze címmel is.

Saul fia – A legjobb idegen nyelvű film (2016)

Rendező: Nemes Jeles László

Böszörményi Zsuzsa 1991-es Oscarja után 2016-ban örülhettünk újra elsöprő magyar sikernek. Nemes Jeles László alkotása, a Saul fia egészen újszerű megközelítéssel ábrázolja a holokauszt borzalmait, szakítva az addigi, többnyire esztétizáló művekkel. Ezért pedig a Cannes-i Fesztivál Nagydíjával és Golden Globe-bal is jutalmazták.

Szöveg: F.R.

Fotó: Pinterest