Szélsőséges tevékenységekben való részvételre hivatkozva letartóztatták Belarusz legrégebbi és legnagyobb természetvédelmi civil szervezetének munkatársait, ami a természetvédők biztonságáért és a védett területek kiszámíthatatlan jövőjéért való aggodalmakra ad okot. A BirdLife Belarus (APB) környezetvédőit azzal gyanúsítják, hogy madárvédelem ürügyén destabilizálni próbálták az ország politikai helyzetét. A szervezetet a bíróság 24 évnyi munka után bezárásra kötelezte.
Mindeközben a határ túloldalán, Ukrajnában a denevérek védelmén és a mérges kígyók bélmikrobiomjának vizsgálatán dolgozó vadvilági tudósokat azzal vádolja Vlagyimir Putyin, hogy biofegyverek kialakításán dolgoznak, és ukrajnai laboratóriumok tucatjai kísérleteznek fertőző betegségekkel, köztük a koronavírussal is. Fehéroroszországban a környezetvédők aggódnak a lehallgatott telefonok és a felszólaló személyek, aktivisták biztonsága miatt. Egy forrás a Guardiannek elmondta:
Kapcsolódó
Támogassuk a független ukrán sajtó munkáját!
„A sötétség, amely elborította térségünk keleti részét, a környezetvédőket is utolérte. Ez globális szinten a természetvédelemre nézve is hatalmas csapás.”
Az érintett vidékek között található Polézia is, Európa legnagyobb érintetlen ártéri régiója, amely az Egyesült Királyság területének több mint kétharmadát lefedő (18 millió hektárnyi) vizes élőhely, valamint a Kárpátok egyes részei és a Duna-delta, Európa legnagyobb vízi élővilágának otthont adó területe. Adham Ashton-Butt, a British Trust for Ornithology munkatársa Polézia fehérorosz és ukrán részein dolgozott. Elmondása szerint 2019-ben a régió politikailag stabilnak tűnt, ám mire 2021-ben, a világjárvány legnehezebb időszaka után visszatért, több tucat civil szervezet került bezárásra, razziák és letartóztatások sora következett. Az APB egyike volt az utolsó még működő szervezeteknek. „A kormány növekvő paranoiája minket is utolért. Minden olyan szervezet, amelyről kormányellenességet feltételeztek, azonnal veszélybe került. Az APB soha nem foglalkozott politikával, csak és kizárólag a természetvédelemre összpontosított” – nyilatkozta Ashton-Butt.
Közönséges daru (Grus grus) a Mizhrichynskyi Regionális Tájparkban, Ukrajnában. (Fotó: Getty Images)
A szervezet korábban – minimális anyagi befektetésekkel – óriási sikereket ért el a környezetvédelem területén: újranedvesítettek több mint 17 200 hektárnyi szénben gazdag tőzeglápot, valamint bővítették Európa egyik legnagyobb lápkomplexumát, amely így összesen 100 000 hektárra növekedett. Az APB a Balti- és a Fekete-tengert összekötő E40-es vízi út fejlesztésének megakadályozásáért is tüntetett, valamint a vízi pacsirtákat is megmentették a kihalástól.
„A védett területek potenciális pusztulásához vezethet, ha a természetvédelmi szervezeteket megakadályozzák a munkavégzésben. Belegondolni is szörnyű, hogy orosz tankok hajthatnak át az érintetlen tőzeglápokon, ahol korábban dolgoztunk”
– mondta Ashton-Butt.
Az APB gátat szabott az új fejlesztéseknek, és most, hogy a szervezetet jövő hónaptól bezárásra ítélték, megnőtt az esélye a nagy infrastrukturális projektek megvalósulásának. A fehéroroszországi erdők és tőzeglápok a legtisztábbak Európában. Ha lecsapolják, lerombolják vagy kivágják őket, akkor ezek lesznek az utolsó ilyen jellegű erdők és vizes élőhelyek Európában.
Fák a vízben és a Pripjat folyó tavaszi áradása Fehéroroszország közelében. Fotó: Getty Images
Miközben az orosz-ukrán háború folytatódik, és a második világháború óta nem látott menekültválsággal kell szembenéznünk, a környezetvédelmi munkálatokat is felfüggesztik. A Frankfurti Állattani Társaság az ukrajnai háború miatt elvesztette európai programjának több mint egyharmadát, ahol két évtizede természetvédelmi munkálatokat folytatott. A WWF és a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) nyilatkozatot tettek közzé, amelyben kijelentették, hogy a béke elengedhetetlen a természet gyarapodásához, és elítélték a háborút, mivel annak mélyreható humanitárius és ökológiai következményei vannak.
„A fegyveres konfliktusok által okozott károk messze túlmutatnak azon, amit maga a harc okoz. A háború ökológiai következményeinek helyreállítása évtizedekig is eltarthat”
– áll az ENSZ közleményében.
Politikailag a háború veszélyezteti az európai zöld megállapodás biodiverzitási tervét is, mivel az EU-ban elhalasztásra kerülnek a természet helyreállítását fókuszba helyező célkitűzések az orosz-ukrán konfliktusból fakadó élelmiszerbiztonsági aggodalmakra hivatkozva. A megállapodás iránytűje Európa klímasemlegességének elérése lenne 2050-re, vagyis az üvegházhatású gáz-kibocsátás mértékének nettó nullára csökkentése – szerepel a parlament.hu oldalán.
Több mint 160 környezetvédelmi civil szervezet arra kéri az Európai Bizottságot, hogy ne halasszák el a zöld javaslatokat, mert sürgősen kezelni kell az éghajlati és biodiverzitási válságot, valamint a háborúra reagálva az élelmiszer-pazarlás visszaszorítását, a műtrágyáktól való függést és az élelmiszernövények energiatermelésének csökkentését kellene szorgalmaznia.
Rákkeltő anyagok szabadulnak fel, és nem állnak meg a határon
Ezen kívül pedig további aggodalmakra ad okot, hogy a harcok Ukrajnában a rendkívül iparosodott, olajipari telepeket és nukleáris létesítményeket is magába foglaló területeken zajlik, amelyek támadása súlyos környezeti helyzetet teremt. Amin a 24. hu beszámolt róla, könnyen meglehet, hogy
a hatások egy része nem korlátozódik majd Ukrajnára.
Ken Conca, az American University nemzetközi kapcsolatokra szakosodott munkatársa szerint az ipari területeken zajló harcok kiemelt szennyezési kockázattal járnak. Egy ilyen területen erőművek, vegyipari létesítmények, gyárak, gázvezetékek, olajfinomítók és egyéb telepek működnek, amelyekben rendszerint veszélyes anyagokat is tárolnak, és ezek most nagy arányban áramlanak ki. Ezen kívül az ipari létesítmények lángolása, a harci eszközök bevetése és a lakóépületek nehézbombázása is rengeteg toxikus anyagot juttat a levegőbe, ezáltal rendkívül komplex szennyezés jön létre, amely az azbeszttől a nehézfémeken át a robbanásokkal keletkező különböző rákkeltő anyagokig megannyi mérget tartalmaz, a rombolás ráadásul nagy mennyiségű port is létrehoz. A légszennyezés pedig önmagában is csökkenti a várható élettartamot, növeli a rák kockázatát.
És mindennek hatásai valószínűleg nem fognak pusztán az ország területére korlátozódni.
Az atmoszférába áramló részecskék óriási távolságokat képesek megtenni, a 2020-as kaliforniai erdőtüzek füstje még Magyarországot is elérte. A jelenlegi háború annyiban súlyosabb egy erdőtűznél, hogy Ukrajnában a szerves anyagok mellett többek között nehézfémek és szintetikus anyagok is felszabadulnak.
Kiemelt kép: Getty Images Forrás: theguardian.com, parlament.hu, 24.hu
