Kalkulátor segítségével kiszámoltam, mennyit ér egy hónapban az a sokféle tevékenység – a takarítás, a mosás, a főzés, a gyerekkel töltött idő, a banki ügyintézés és a többi –, amit a fizetett munkámon túl, otthon, a családban vagy a környezetemben végzek. Kétszázhuszonnyolcezer forint jött ki, és megdöbbentem az összeg nagyságán, pedig én csak egy gyereket nevelek, nem csinálok nagy ügyet a főzésből, nincsenek gondozásra szoruló idős rokonaim, és nem végzek számottevő önkéntes munkát. Én abban az áldott helyzetben vagyok, hogy a férjem osztozik velem ezekben a munkákban, az ő képzeletbeli számláján is hasonló összeg gyűlne össze. (A kalkulátor a lathatatlanmunka.hu oldalon érhető el.) Ez azonban egyáltalán nem tipikus. A láthatatlan munkát világszerte még ma is jellemzően a nők végzik, ami több szempontból sincs rendjén, és messzire vezető hatásai vannak. Például meggátolja őket abban, hogy előrehaladjanak a karrierjükben, anyagilag kiszolgáltatottá teszi őket a partnerükkel szemben, aránytalanul leterheli őket, elveszi a (további) gyerekvállalási kedvüket vagy inkább hajlandóságukat – és mellesleg egyszerűen nem fair.

Mennyit ér?

De miért fontos pénzben is kifejezni a láthatatlan munka értékét? Azért, hogy lássuk és elismerjük a mennyiségét, és összehasonlíthatóvá tegyük másfajta tevékenységekkel. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének 2019. évi mutatója szerint a (többnyire a nők által végzett) fizetetlen munka 25 százalékkal, vagyis évi 6836 milliárd forinttal növelné a GDP-t, ha megmutatkozna a gazdasági mutatókban. De nem mutatkozik meg, mert nem számoljuk bele: tudomást sem veszünk róla.

– Azért is fontos megmutatni ennek a munkának a mennyiségét és az értékét, hogy azok is lássák, akik maguk ugyan nem veszik ki belőle a részüket, de élvezik a gyümölcsét – mondja Heal Edina, az Egyenlítő Alapítvány alapítója és vezetője. – Hozzá kell tennem, a láthatatlan munkát elvégzők sokszor maguk sincsenek tudatában annak, mennyi pluszkötelezettséget vállalnak, ezért bennük is érdemes tudatosítani ezt az értéket. Nagy probléma szerintem az is, hogy ezért majd nyugdíj sem jár. Míg egy férfi magas fizetése hazánkban magas nyugdíjat is jelent, a nő, aki háttérbe szorította a karrierjét, az évek előrehaladtával végig kevesebbet fog keresni, és ez nyugdíjas korában el is szegényítheti. Az időskori szegénységnek nálunk sajnos női arca van.

A munkaadók szemében az ideális munkavállaló folyamatosan tettrekész és rugalmasan ugrasztható – egy anya, egy, az idős szüleit gondozó nő nem feltétlenül az, különös tekintettel az olyan spontán eseményekre, mint a gyerek fülgyulladása vagy egy szülői értekezlet. Azon sincs mit csodálkozni, ha egy nő az otthoni leterheltsége miatt nem akar vagy nem képes a munkahelyén nagyobb felelősséget és ezzel jobban fizető pozíciót vállalni: tulajdonképpen ez is egyfajta üvegplafon…

– Nem kisebbíteném a nőkkel szemben alkalmazott tudatosan diszkriminatív intézkedések jelentőségét, ezt szoktuk klasszikus üvegplafonnak nevezni, de valóban, ez is része a nagy egésznek: aki fáradt, akit több helyen, több szinten kizsákmányolnak, az nem bír annyit, az önvédelemből nem vállal olyan sokat a munkahelyén, szinte elbújik a nagyobb feladatok elől – mondja Heal Edina. – Pedig véleményem szerint ez egy csapda, amiből sok nő nem jó irányba menekül: kutatások sora igazolja, hogy a vezető pozícióban lévő nők sokkal jobb életminőséget érhetnek el, mert jobb anyagi lehetőségekkel több segítséget, adott esetben több időt vásárolhatnak maguknak.

A bonyolult mosógép

Tegyük hozzá, a nők többsége számára nem a vezetői pozíció a tét, hanem egyszerűen a munka-nemmunka egyensúlya, a normális élet, a fellélegzés lehetősége…

Gregor Anikó és Kováts Eszter 2018-as, Nőügyek című kiadványukban a nők helyzetét igyekeztek felmérni a saját szemszögükből, társadalmi problémákat és megoldási stratégiákat vázoltak fel. Az ezerfős fókuszcsoportos kutatásban a nők jellemzően megélhetési gondokat soroltak fel problémaként, ugyanakkor hamar előkerültek az ezekhez társuló jelenségek is, amelyekkel jellemzően a nők szembesülnek: az idősgondozás terhe, az, hogy a munkáltatók nem tolerálják a gyerekkel járó feladatokat, vagy a gyerek miatti krónikus időhiány.

Bár a kutatásban részt vevő nők többsége nem rója fel a férfiaknak, hogy egyedül hagyják őket ezekkel a feladatokkal, a helyzet gyakorlatilag mégis ez. Ahogyan Heal Edina fogalmaz: az igazi üvegplafon a párkapcsolatban keresendő. Úgy tűnik, 2022-ben még mindig az az általános nézet, hogy a gyerek körüli teendők, a háztartás, a gondoskodási feladatok összessége „az asszonyok dolga”. Miért, miért, miért?

„A nők génjeibe bele van kódolva a gondoskodás”, „a nők sokkal érzelmesebbek”, „ők tudnak igazán bánni a gyerekekkel”, „az ő figyelmük mindenre kiterjed”, „ezt a sok feladatot csak ők tudják egyszerre menedzselni”. Azt állítjuk tehát, hogy az egyik nem tagjai veleszületett készségekkel rendelkeznek, és ebből egyenesen következik, hogy bizonyos szerepeknek ők és csak ők tudnak és akarnak megfelelni?

– Biológusként állíthatom, hogy ez tévedés – mondja Szili Noémi, a NEM! (Nők Egymásért Mozgalom) egyik alapítója, a tavaly elindított Legyen látható! című kampány egyik szervezője. – Gondoljunk bele, milyen tevékenységekből állnak a háztartási és a gondoskodási feladatok, valamint az érzelmi házimunkának nevezett teendők: gyakorlatilag a könnyű fizikai munka, a logisztika, a beszélgetés, a számolás címkéket ragaszthatnánk rájuk. Hol van az megírva, hogy a férfiak erre nem képesek? Miközben például logisztikában és pénzkezelésben a sztereotípiák szerint őket tartja jobbnak a társadalom? A mosógépet annak idején azzal a marketingszöveggel vezették be, hogy olyan egyszerű, hogy „még egy nő” is képes használni – hiszen egyébként a gépek kezelésében a férfiak számítottak, számítanak szakértőnek. Márpedig egy brit kutatásban a férfiak 58 százaléka vallotta be, hogy nem képes kezelni a mosógépet, sokan azt sem tudják, hol kell bekapcsolni.

Mi számít férfiasnak?

– Ez társadalmi beágyazottság, nevelés és érzelmi motiváció kérdése – mondja Bolonyai Blanka, az ELTE Szociológia Doktori Iskola hallgatója, a NEM! másik tagja. – Tanulmányok sora igazolja, hogy sokkal kevesebb, a házimunkával kapcsolatos elvárással fordulunk a fiúk-férfiak felé, és következménye sincs annak, ha ezen a téren mulasztanak. Mindez azzal is összefügg, hogy milyenfajta férfiasságot állítunk be ideálisnak. Ma a hazai közbeszédben az érzelmi hozzáférhetetlenség, a nőinek titulált viselkedésformáktól való elhatárolódás számít férfiasnak.

Márpedig a – felsőbb osztályokba tartozó – nőknek a partnereikkel szemben támasztott elvárásai már elmozdultak ettől a macsó mintától. Úgy tűnik, az a férfi képes sikeresebb, boldogabb párkapcsolatot működtetni, aki a saját, korábban nőiesnek titulált oldalát is egyre inkább felvállalja. Sőt, mint Heal Edina rámutat, a nemzetközi trendek azt mutatják, hogy a munka világában is keresettek lettek azok a tulajdonságok, készségek a férfiak esetében is, amik korábban női princípiumnak számítottak.

Mi kell ahhoz, hogy változzanak a berögződések? Bolonyai Blanka szerint elengedhetetlen az állam és a munkáltatók felelősségének elismerése. Beszélgetnünk kell a problémáinkról, és együttesen érdemes fellépnünk érdekeink érvényesítéséért. És mit tehetünk egyéni szinten?

Először is, felejtsük el a „segíteni” szót: társunk nem besegít nekünk, hanem tudatosan, lehetőség szerint egyenlően elosztjuk a közös életünket érintő feladatokat. Másodszor, már a gyerekeket érdemes úgy nevelni, hogy természetes legyen számukra az otthoni munkamegosztás. Tanítsuk meg őket arra, hogy képesek legyenek gondoskodni magukról: nagyobb eséllyel élnek majd boldog párkapcsolatban, valamint életük egyedülálló szakaszaiban – mert várhatóan ilyenek is lesznek – sem árt, ha a fiúk is képesek megfőzni egy paprikás krumplit vagy kivasalni az ingeiket.

Európai adatok

Az Eurostat és a KSH 2016-os adatai szerint az Európai Unióban átlagosan a nők 79, míg a férfiaknak csupán 34 százaléka végez minden nap valamilyen, a háztartáshoz köthető munkát. Jellemzően minél keletebbre és minél délebbre haladunk, a nők és a férfiak időráfordítása közötti különbség annál nagyobb. Míg Svédországban a nők 74 és a férfiak 56, Lettországban pedig a nők 82 és a férfiak 57 százaléka száll be az otthoni teendőkbe, addig Görögországban a nők 85 és a férfiak 16 százaléka tevékenykedik minden nap a háztartásban. Magyarországon a nők 54 százalékára, a férfiaknak pedig 14 százalékára igaz ez a megállapítás.

Ami a gyermekgondozást illeti, a nők 92 százaléka látta el gyermekét napi szinten, míg a férfiaknál ez az arány 68 százalék volt. Az EU-ban a férfiak és a nők közötti legnagyobb különbséget Görögországban (a nők 95, a férfiak 53 százaléka) és Máltán (93 és 56 százalék) figyelték meg, míg a legkisebb különbség Svédországban (a nők 96, a férfiak 90 százaléka) és Szlovéniában (88 és 82 százalék) volt. A magyarországi számok 89 (nők) és 70 (férfiak) százalék.

A hosszú péntek

1975. október 24-én az izlandi nők sztrájkba léptek, hogy felhívják a figyelmet arra, mennyire leterheltek mind a munkahelyükön, mind otthon. Aznap a nők 90 százaléka nem ment be dolgozni, és a háztartással, valamint a gyerekekkel sem foglalkoztak. Reykjavíkban 25 ezer nő gyűlt össze, ami nem kis szám az ország akkori 220 ezer fő körüli lakosságát tekintve. A férfiak meglehetősen elfáradtak a nap végére, nem véletlen, hogy az „hosszú péntek” néven vonult be a történelembe. A női szolidaritásnak ez az elsöprő erejű megnyilvánulása minden bizonnyal ahhoz is hozzájárult, hogy öt évvel később Vigdís Finnbogadóttirt, egy gyermekeit egyedül nevelő anyát választottak meg elnöknek – ő lett a világ első, demokratikus úton megválasztott női elnöke.

Dudics Emese

Három generáció

„Adtál inni a virágoknak?” – kérdezte apám egy héten kétszer, amint belépett az ajtón. A locsolás ugyanis az én feladatom volt, hatéves koromtól.

Édesapám nem foglalkozott a háztartással, kivéve, hogy télen ő hordta föl a szenet a pincéből zöld csempés termokoksz kályhánkba. Mami pontosan elosztotta hármunk közt az otthonnal kapcsolatos munkákat. Idősebb bátyámnak, Pistinek kellett takarítania. Az egy évvel fiatalabb Miki bátyám reszortja a Patyolat volt. Elvitte a szennyest a jó két kilométerre lévő üzletbe, a tisztát pedig hazafuvarozta. Mami ekkor már dolgozott, hajnalban főzött, az ételt termoszokba rakta, így, amikor hazajöttünk az iskolából, még melegen ehettük. Mosogatni nekem kellett. Mami volt a pénzügyminiszter, de sajnos gyakran kellett adósság miatt hiányos büdzséből gazdálkodnia. Krinolinból, karfiolból készített pörköltet a főzelékre, zsíros kenyeret ettünk, húst csak a hét végén.

Huszonegy évesen mentem férjhez, még egyetemre jártam. Férjem kezdő mérnökként 1700 forintot hozott haza. Megéltünk belőle, egy csomag mirelit zöldborsó 11, egy kiló karaj 40 forint volt… 1979-ben megszületett a kislányunk, Laci az első perctől boldogan fürdette, pelenkázta, öltöztette Nórit, ahogy később Andrist is. Mindig együtt vásároltunk, a főzés-mosogatás az én reszortom volt. A takarítást a férjemre bíztam, igaz, általában gyanúsan gyorsan végzett vele. Rendet rakni viszont többnyire nekem kellett, s rám maradtak a finom tennivalók, a vasalás, varrás is. Mindkettőt szerettem, bár amikor szerkesztőként estig dolgoztam, hegyekben állt a gyűrött ruha…

A lányom férje nagyszerűen főz, és szeret is, a takarításhoz segítségük van. Unokánk születéskor teljesen természetesen cserélte a pelenkát, ahogy a fiam is a saját kislányainál.

A lakás-ház-kert rendben tartása ma összehasonlíthatatlanul könnyebb, mint ötven-hatvan éve, de azért kemény munka ma is – ráadásul, soha nem ér véget.

Valakinek ezt is meg kell csinálnia

• morzsa letörlése asztalról, konyhapultról
• konyharuhacsere
• mit főzzek? projekt
• mit ajándékozzunk? – gyereknek, unokának, anyósnak, apósnak…
• virágok elhelyezése a vázában
• vázában vízcsere, virágok végének levágása, hervadt virágok kidobása
• élelmiszerek (rizs, bulgur, liszt, stb) üvegbe zárása
• üres üvegek megmentése (befőzéshez) a kidobás elől
• csokoládék elrejtése (később megtalálása)
• kamrapolcok átnézése, romlott étel kiválogatása, titkos kidobása
• zoknipárosítás megkísérlése
• törülközőcsere
• piszkos plédek, ágytakarók, bútorhuzatok, függönyök mosásra ítélése a „Most mostad ki!” felkiáltás ellenére
• cipősszekrény rendezése, férj cipőinek kisámfázása
• leszakadt gombok fölvarrása
• leszakadt akasztók fölvarrása
• kiszakadt zsebek bevarrása
• férj kedvenc farmerjének mosásba csempészése, a „Most vettem föl!” reakció ellenére

A lista erősen hiányos…

Jásdi Beáta

Fotó: Getty Images