Általában futva közlekedett, ha egy idegen jött szembe, még jobban igyekezett szedni a lábát. Az ukrán lány sokáig néma volt. Pár hete érkeztek a falunkba, többen jöttek, de ő nem utazott tovább. Mikor megérkezett értük a német busz, nem szállt fel, visszafordult. Pár napig nem látták, aztán a fenyves melletti örökzöld bokrok tövében tűnt fel. Később a játszótérig elmerészkedett, a művelődési ház kertjében letérdelt és szomorúan nézett maga elé, máskor meg rohant, szaladt a mezőn át a tehenészetig, mint akinél nincs szabadabb, magabiztosabb, erősebb test. Átgázolt a folyó fagyott, zöld mocsarán, ha a révnél segíteni kellett, mert a sok uszadék betorlaszolta a hajót a stéghez. Olyan erős volt a karja, hogy sziklát is emelt volna. Hordta a kosarakat annak, akinek fájt a lába. Elszegődött segíteni a kisboltba.
Csak jóval később tudtuk meg, hogy az unokatestvére intézte Ungvárról a papírokat. Ungvárra Csernovicból érkezett, a Szeret folyónál laktak a szülei. Az unokatestvér nem jöhetett át, koktélokat gyárt a parkban a gimnazistákkal az oroszok ellen, mióta kitört a háború, nincs tanítás Kárpátalján. Az összes tanár a fronton harcol, puskájuk van, gránát és golyóálló mellény. Aki nem áll hadba, a menekülteknek pulóvereket köt és krumplilevest főz, ha végeztek, éjjelig takarót varrnak a tornateremben. Az unokatestvére veszélyes életet él, robbanószert csempészik át a határon, amit a románok hoznak át Záhonyból.
Nem volt rajta ruha, onnan tudtam, hogy ő az. Engem küldtek ki érte, mikor érkezett, mert beszélek oroszul. A menekült lány meztelenül jött. Teste szétszórva mellette: körmei, szája széle, homloka, lába sérült volt, vágások és varrás nyoma. Kék cérna, géz és sebtapasz volt a dísze. Jód fénylett az alkarján. Boldog volt, nevetett, hogy célba ért. Nem bántam meg, hogy én vártam, bár nagyon átfáztam, hisz ez egy téli háború. Mikor megérkezett, elmentünk teáért egy kempingasztalhoz a pályaudvar sarkába, ahol kenyeret is kapott a segítőktől, volt mosdó és egy zsúfolt vécé. Egy kis bőrtáskát szorított a hóna alatt, masnival, az volt mindene: egy manikűrkészlet, tusfürdő, kovidigazolvány és a telefontöltő. A táska oldalzsebében egy kötet: Andruhovics regénye a Kárpátokról, Shevchenkó és a Pop Iván címlap. Mindenemet magamnál hordom, kiabálta, mikor felismert.
