„Küzdj, amíg ők alszanak! Tanulj, amíg ők buliznak! Élj úgy, ahogy ők álmodnak!” Az idézet szerzője, egy bizonyos Grant Cardone amrikai író, motivációs előadó, értékesítési tréner, ingetlanbefektető és egy több milliárd dollárt érő vállalkozás tulajdonosa. Foglalkozásainak hosszúra nyúló listája arra enged következtetni, hogy Cardone valóban tudja saját tapasztalatai alapján fogalmazta meg a siker mibenlétét, de magvas gondolatait olvasva valahogy mégsem tör ránk az aha-élmény, mi több, kellemetlen bizergést érzünk a gyomrunk tájékán, amikor megfogalmazódik bennünk, hogy képtelenek lennénk megfelelni a szigorú instrukcióinak.
Valóban irreálisak az elvárásai. Még ha nem is nevelünk három gyereket, ápoljuk az idős szüleinket vagy vállalunk két műszakot, nem biztos, hogy jó szívvel áldoznánk fel a magánéletünket egy sikeres karrier vagy egy jól fizető állás oltárán, hogy több évtizednyi robotolás után rádöbbenjünk, sosem éltünk igazán. Cardone útmutatása rávilágít arra, hogy talán mégsem kell minden motivációs idézetet vakon követnünk.
Mi fán terem?
A motivációs idézetek mindennapjaink részei. Elég megnyitnunk a Facebookot vagy az Instagramot, máris csőstül szakadnak ránk. A hírfolyamot görgetve híres emberek intelmeivel, irodalmi alkotásokból kiemelt szövegrészletekkel, influenszerek és coachok néhány soros tanácsaival vagy akár ezek bizarr elegyével találhatjuk szembe magunkat. Eredeti céljuk, mint ahogyan az elnevezés is sugallja, hogy motiválják az olvasót. Hatékonyabb munkavégzésre, egészségesebb életmódra, önszeretetre, a múlt lezárására, a rossz szokások elengedésére – egyszóval valamiféle siker elérésére az élet szinte bármely területén. Többnyire nemcsak abban igyekeznek a segítségünkre lenni, hogy milyen célokat tűzzünk ki magunk elé, arra vonatkozóan is tanáccsal lának el bennünket, hogy ehhez mit kell tennünk, hogyan kell éreznünk magunkat a bőrünkben.
„A motivációs idézetek nagyon népszerűek – mondja Klausz Melinda, közösségi média szakértő. – Egy kicsit olyanok, mint a macskás mémek: mindenki szereti őket. Az embereknek jólesik, ha a lelkünkkel foglalkoznak, ezek a tartalmak pedig pont ezt a fajta vágyukat elégítik ki.”
Az inspiráló gondolatok sok esetben valóban betöltik a funkciójukat: ha a megfelelő pillanatban találnak ránk, ha tudunk velük azonosulni, ha felemelnek bennünket; de előfordulhat, hogy egy-egy bölcselet nem húzható rá arra az élethelyzetre, amivel éppen szembe kell néznünk – vagy ami rosszabb: úgy, ahogy van, badarság.
Mindent vagy semmit
A fenti Cardone-idézet jó példája annak, hogy az életünkre vonatkozó internetes tanácsok gyakran követik a mindent vagy semmit elvét. Vagy adjuk fel a magánéletünket, vagy ne is álmodjunk sikerről, üzeni a motivációs előadó. Az iránymutatását követve olyan irreális elvárásokat támaszthatunk önmagunk felé, amik sokkal nagyobb eséllyel fognak a kiégés, mintsem egy sikeres karrier felé vezetni. „Belehajszolhat abba, hogy addig dolgozz, ameddig bírod, mert elhiszed, amit sugall, és túlhajtod magad – mutat rá Szalay Ágnes, pszichológus. – A túlzott optimizmus sem veszélytelen, például az az elképzelés, hogy bármit elérhetsz, amit akarsz, csak meg kell dolgoznod érte. Tudjuk, hogy ez nincs mindig így, mégis hamis reményeket kelthet bennünk, és belehajszolhat minket egy önkizsákmányoló viselkedésbe.”
Másoknál rosszabb
Az internetet böngészve előbb vagy utóbb biztosan beleszaladunk a sikeres emberekről és a kudarcaikról szóló állítás egyik variációjába. Ezek körülbelül úgy hangzanak, hogy akik igazán sokra viszik, a bukásban a fejlődés lehetőségét látják. Tehát ha éppen képtelenek vagyunk az élettől kapott pofonra átok helyett áldásként tekinteni, nem lehetünk sikeresek? Csak azok érhetik el a céljainkat, akik képesek azonnal felállni a padlóról?
Ágnes azt mondja,
a legártalmasabb idézetek azok, amik arra ösztönöznek bennünket, hogy másokkal hasonlítsuk össze magunkat.
Előfordulhat, hogy egy adott pillanatban képtelenek vagyunk tanításként értelmezni a kudarcot, és az állapotunkon az biztosan nem segít, ha ezért még ostorozzuk is magunkat, és rosszabbnak érezzük magunkat azoknál, akik képesek rá. „Ha így talál el bennünket egy ilyen idézet, az ronthat az állapotunkon. Azt gondolhatjuk, hogy éreznünk, csinálnunk kellene valamit, amit éppen nem tudunk” – mondja a pszichológus.
Egyenidézetek
A minap egy ausztrál pszichológustól, Rachel Tomlinstontól származó idézeten akadt meg a szemem. „Ha olyat kérnek tőled, ami miatt aggódsz, ami dühít vagy stresszel, akkor egyértelmű, hogy nem akarod megtenni, és nemet kell mondanod.” Való igaz, a nemet mondás, a visszautasítás sokak számára kihívást jelent, Tomlinson tanácsát mégsem húzhatjuk rá mindenkire. „Ezek a sablonos, személytelen mondatok nem illenek minden élethelyzetre” – világít rá Melinda.
Vannak olyan szituációk, amikre nyugodt szívvel mondhatunk nemet a mentális jóllétünk vagy a határaink megtartásának érdekében, de találhatjuk magunkat olyan körülmények között is, amik ezt nem teszik lehetővé. Miért ne hagyhatnánk ki egy céges bulit, amikor a péntek esténket inkább a családunkkal töltenénk? Az éjszaka felsíró csecsemőnek viszont már nehezebb megmagyarázni, hogy azért nem kelünk fel hozzá hajnal háromkor, mert nyűgösek vagyunk a kialvatlanságtól.
„Ami másnál működik, nem biztos, hogy nálam is fog, sőt lehet, hogy éppen ellenkező hatást váltja ki belőlem, mint ami a célja volt
– mondja Ágnes. – Az ember ilyenkor dühbe gurul, hogy miért akarják megmondani neki, hogy mit csináljon. Az még rosszabb, amikor azt sugallják, hogy hogyan érezze magát, mert éppen arra lenne szüksége, hogy elfogadja a saját érzéseit és szembe tudjon velük nézni.”
A megmondó-biznisz
Klausz Melinda szerint az is gondot jelenthet, hogy egyre többen építenek fel üzletet arra, hogy az internet népével osztják meg a gondolataikat, miközben nincs elegendő élettapasztalatuk ahhoz, hogy megfontolandó tanácsokkal lássák el a követőtáborukat. Mivel a motivációs idézetek népszerű tartalmak a közösségi médiában, könnyen fel lehet húzni rájuk egy bizniszt.
„Sajnos sok olyan tréner és motivációs tanácsadó él abból, hogy megosztja a gondolatait, akik soha életükben nem tettek le semmit az asztalra. Ha az értékesítő tartalmak közé beszúrnak néhány idézetet, nagyobb valószínűséggel nyitnak rájuk az emberek – teszi hozzá Melinda. – Ha az illető ráérez, hogy milyen üzenettel érheti el a célcsoportját, sokan fogják lájkolni ezeket a tartalmakat, sok hozzászólás érkezik majd, és egyre többen fizetnek be az előadásaira, tréningjeire vagy vásárolnak a könyvéből.”
Idézetfogyasztás okosan
Ágnes azt javasolja, önreflektív módon vegyük górcső alá a motivációs idézeteket, nézzük meg, milyen érzést kelt bennünk az olvasásuk, és akkor se vegyük őket kézpénznek, ha egy általunk nagyra tartott embertől származnak. Ha nem értünk velük együtt, nem tudjuk őket magunkra vonatkoztatni, nyugodtan lássuk be, hogy nincs rájuk szükségünk. „Ezek az idézetek valószínűleg nem fogják gyökerestül megváltoztatni az életünket, de eltehetjük belőlük azt, ami megszólít bennünket, ami jó hatással van ránk” – mondja. Azok a bölcseletek, amik megérintenek minket, amik pozitív hatással vannak ránk, betölthetik eredeti rendeltetésüket, és segíthetik a fejlődésünket. „Ezeket akár a tükörre is kiírhatjuk – véli a szakember, és hozzáteszi, hogy azért érdemes ezeket időről időre felülvizsgálni, hiszen folyamatosan változunk, és az idézet, amit egykor igaznak éreztünk, egy idő után elveszítheti az érvényességét.
Képek: Getty Images