Kérdés: „Kisfiam ötéves. Mielőtt óvodába került, már teljesen szobatiszta volt. Aztán az óvodával visszatért az éjszakai bepisilés. Kivizsgáltattuk. Szervi oka nincs. Otthon sokat foglalkozunk vele. Mesélünk, verset mondunk, énekelünk, tornázunk és óvodásoknak való feladatlapokat oldunk meg együtt. (Magam is pedagógus vagyok.) Kisfiam értelmes, ügyes, kedvenc meséit szinte szóról szóra elmeséli, jó mozgású és edzett, mivel mi is sportolunk és amikor csak lehet, őt is bevonjuk. Előre-hátra bukfencezik és más, neki való gyakorlatokat is könnyedén végrehajt. A feladatokat hibátlanul megoldja, képes körök, vonalak rajzolására. Épp ezért meglepődve hallgattam, mikor az óvónők először tájékoztattak arról, hogy mozgásai rendezetlenek és még egy sor vers visszamondására is képtelen. Megnéztem egy tornafoglalkozást. Minden gyerek végrehajtotta az óvónő utasításait, csak ő nem. De kisfiam az óvodában másban sem produkál. Az óvónők kedvesek, türelmesek. Kérdésemre, hogy miért nem csinálja az óvodában, amit kérnek, azt felelte: „Nekem elég, amit itthon tanulok!” Mi lesz így? Egy év múlva iskolába kell mennie. S ha ez ott is így folytatódik? Ráadásul: az átlagnál sokkal érzékenyebb gyermek.“
Válasz: A gyerekek szeretett szüleik kedvéért csodára képesek. Arra is, hogy olyan teljesítményeket nyújtsanak otthon feladatmegoldásban és egyebekben, melyekre csak az iskolában volna szükség (vagy ott sem!). Ez tőlük erőfeszítést kíván és kifárasztja őket, de mégis megteszik.
Ez esetben én úgy látom, ennek a kisfiúnak az óvodára már nem marad ereje! Nagyon pontosan fogalmaz: „Nekem elég, amit itthon tanulok!”
Úgy gondolom, ha otthon több volna a kötetlen játék, a hancúrozás, a butáskodás, ha nem oldanának meg feladatlapokat, ha sokat futkározna a szabadban, de nem végezne tornagyakorlatokat, valószínűleg megjönne a kedve hozzá, hogy az óvodában bekapcsolódjon az ottani tevékenységbe. Valójában nem szerencsés, ha otthon feladatokat kap és old meg a gyerek. Úgy gondolom, az otthoni lazítás nem csak az óvodai vagy később az iskolai feladatmegoldásban való részvételét tenné lehetővé, hanem esetleg csökkentené az enuresis noctuma, az éjszakai bepisilés jelentkezését is. Ez a tünet feszültségről és bizonytalanságról árulkodik. Ha az otthoni lazítást nem sikerül megvalósítani, vagy ha sikerül, és a tünet mégis huzamosan fennáll, akkor mindenképpen szakember segítségét kellene igénybe venni a feszültségek oldására.
Nők Lapja 1996/23. (Forrás: Nők Lapja archívum)
Kiemelt kép: Fortepan / Kereki Sándor
